Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 1. Az első kísérlet (1883-1885)
kosság jelentős részének, kb. 15.000 embernek függött a megélhetése a híresen jó csemege- és borszőlőtől. A bor nagy részét Bécsbe és Lengyelországba exportálták, míg a csemegeszőlő a váci és pesti piacokon talált gazdára. Jelentős volt még a környéken a gyümölcstermesztés is. A szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés ellenben jelentéktelen volt, a város e termékekből behozatalra szorult. így már érzékelhető, milyen katasztrofális hatással volt Vác gazdasági életére az 1880-as évek közepén tomboló filoxéra járvány, ami teljesen romba döntötte a város virágzó szőlőkultúráját. 1885-re az 1647 kh. nagyságú termőterületből 1090 kh. megsemmisült, s az évtized végére gyakorlatilag megszűnt a szőlőtermesztés. Az új, ellenállóbb fajták nem terjedtek el errefelé, s így hazánk egyik híres történelmi borvidéke örökre az enyészeté lett. A kisbirtokosok főleg szántóföldi műveléssel próbálták kiesett jövedelmüket pótolni, de ez nem sikerült. Egyrészt a dombos, hegylábi terület nem kedvezett a szántóföldi kultúráknak, másrészt az extenzívebb, így kisebb jövedelmet biztosító művelési forma mellett a meglévő birtokok nagysága nem biztosította a megélhetést. A város gazdasági válságba jutott, sok volt a munkanélküli, a fizetőképes kereslet lecsökkent, ami a kereskedelem pangásához vezetett. A kiutat Vác vezetői az iparosításban látták. így született meg az 1890-es évekre a város tervszerű iparpolitikája. Nagy pénzügyi és egyéb kedvezményekkel próbálták meg az iparosokat és a gyárosokat idecsábítani. Az eredmény a századforduló táján kezdett megmutatkozni, ekkor gyorsult fel Vác iparosodása. Jellemző erre, hogy még a filoxéra előtt a lakosság 60 %-a dolgozott a mezőgazdasági szektorban, ez 1900-ra 25 %-ra csökkent, 1910-ben pedig alig érte el a 20 %-ot. 2 4 A Nógrád megyei szervezkedéssel egyidőben, 1884-ben Vácon is a vasút támogatására szólított fel a Váczi Közlöny című hetilap. Az újság információi szerint két lehetséges vonalirány 34
