Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
III. Az Ipoly-völgyi vasúti fővonal terve
elképzeléssel hozakodott elő: szerinte a legjobb megoldásnak az mutatkozott, hogy a vasutat Salgótarjánból a Zagyvavölgyén keresztül vezetik Hatvanig, majd onnan Gödöllőn át Pestig. így a szenet a Duna-Tisza-közére is könnyen el tudták volna juttatni. A tervezet szerint a későbbiekben a vonalat meghosszabbították volna Losonc-Zólyomon át egészen Besztercebányáig. A részvénytársaság a javaslatot elfogadva megkérte a vonalra az előmunkálati engedélyt. 1 5 Közben a felső magyarországi bánya-, gyár- és vasúttársulat egy utolsó próbálkozást tett tervei megvalósítására. 1861-ben ülést tartva elhatározták, hogy új részvénytársaságot alapítanak, amelynek feladatául a galíciai összeköttetés megteremtését tekintették. Módosult elképzelésük az Ipoly-Sajó-völgyi vasút útvonalával kapcsolatban is. Az új változat szerint a vasút Pestről északkelet felé kiindulva a Galga-völgyén haladva jutott volna el Balassagyarmatra, ahonnan Losonc, Fülek, Pelsőc és Rozsnyó érintésével ért volna el Dobsinára. Két szárnyvonalat is terveztek: az egyik Losoncról kiindulva Selmecbányáig, a másik pedig Dobsinától Breznóbányáig lett volna megépítve. Az új részvénytársaság a Magyar éjszaki vasút nevet vette fel. Gr. Károlyi Ede és érdektársai azonban ezt a tervet sem tudták kivitelezni kellő anyagi fedezet híján, ezért a társaság feloszlott. A Salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. 1863-ban megkapta az uralkodótól az engedélyt a Pest-hatvan-salgótarjáni vasút megépítésére. Még abban az évben megkezdődött az építkezés is. A Cs. Kir. Szabadalmazott Pest-Losonc-Besztercebányai Vasúttársaság és a Szent István Kőszénbánya Rt. számára azonban a bányák fejlesztése, bővítése és a vasút egyidejű építése túl nagy tehernek bizonyult és 1865-ben csődbe jutott. Az állam a társaság segítségére sietett, mivel az egyre növekvő pest-budai agglomeráció téli fűtését már csak a salgótarjáni szén kitermelésével lehetett gazdaságosan biztosítani. Az 1866ban Cs. Kir. Magyar Északi Vasút Rt. elnevezéssel átalakult vál27
