Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

A kiegyezéstől a világháború végéig (1867-1945)

ták, hogy a tönkremenő birtokosok kezéből - a jól ismert folyamatok szerint - a földek és gazdaságok törvényszerűen kerültek át az azokat jövedelmezően, modern tőkés keretekben működtetni képes üzletemberek kezébe. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak többsége mindhárom korszakban (1900-ban 77%-uk, 1910-ben 66%-uk, 1920-ban 55%-uk) földnélküli vagy földjéből megélni nem tudó gazdasági cseléd és mezőgazdasági munkás volt. A trianoni békeszerződés során a város északi területe, a balassagyarmati polgárok szőlőivel, présházaival a határon túlra került, s gyakorlatilag megállt a városépítés, a városrendezés. A 19. század végén épült, az Ipolyon átvezető fahíd, a Nagyhíd az első világháborúban megsemmisült, s csak a Felvidék visszacsatolása után építették újra. Az új határ meghúzásával Balassagyarmat a vasúti közlekedés zsákutcája lett, s a vágányhálózat sem bővült 1908 után. 1929-ben autóbuszjáratot indítottak Balassagyarmat és Salgótarján között, később pedig Vácra. Az Ipoly szabályozása, hajózhatóvá tétele azonban továbbra is csak terv maradt. Lehetetlenné vált a felvidékre irányuló gabona- és állatkereskedelem; a város kereskedelme egy körülbelül 30 kilométeres körzetre szűkült. „Végvár" lett, csak megyeszékhely, majd az sem. Az I. világháború utáni évtizedekben a város népességszámának növekedése is lelassult. A magyar nemzetiségű és a római katolikus vallású lakosok arányának egyértelmű növekedése az asszimilációs folyamatok erősségére utal. (4. táblázat) A városépítési tevékenység is mérséklődött. Az egyetlen igazán jelentős esemény a városi jogállás visszanyerése volt. 1923ban rendezett tanácsú város, 1929-ben megyei város lett Balassagyarmat. A lakásínségre már a Tanácsköztársaság idején a munkástanács is felhívta a figyelmet. „A községi munkástanács határozatilag kimondja, hogy a házak javítási költségei, tekintettel arra, hogy 5 éven keresztül munkás- és anyaghiány miatt 40