Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)
A kiegyezéstől a világháború végéig (1867-1945)
vállalatok többsége (1900-ben 53%-uk, 1910-ben 52%-uk, 1920ban 63%-uk) segéd nélkül termelt; az 1-2 segéddel működő üzemek az első két korszakban további 32 illetve 28 százalékot tettek ki. 6 0 20 munkásnál többet 1920-ban csak a Mezőgazdasági Gépjavító Műhely RT foglalkoztatott. Az iparosok között a különféle lakossági szolgáltatásokat végzők voltak többségben. Viszonylag magas volt a kereskedelemben, hiteléletben foglalkoztatottak aránya. A kereskedelmi- és hitel-szakma zökkenőmentesebben építette ki Balassagyarmaton modern kapitalista formáit, mint az ipar. A század első évtizedében fellendült a város kereskedelmi- és hitel élete is. 87 fővel megnőtt az ebben az ágban foglalkoztatottak száma: 1910-ben 232, üzlettel rendelkező kereskedő élt Balassagyarmaton. A településen élő és üzletet fenntartó kereskedők mellett gyapjúval, bőrrel, tojással, gabonával, liszttel, borral, szesszel, fával üzletelő utazó-felvásárló nagykereskedők is működtek. Hetente kétszer tartottak hetivásárt, évente nyolcszor pedig országos vásárokat a városban. A századfordulón e mintegy 35-40 nagykereskedő egyben a város leggazdagabb polgárának is számított. A fogyasztók - a balassagyarmati lakosokon kívül - a megyeszékhelyre mint központba bejárók, a környező (elsősorban az Ipolyon túli) falvak lakói közül kerültek ki. A pénz- és hitelügyletek kiterjedtségét jelzi, hogy a századfordulótól kezdve már három jelentős tőkével rendelkező pénzintézet és öt biztosító intézet működött a városban. A kereskedelmi szakma tekintélyét, befolyását jelzi, hogy a helyi kereskedő-társadalom elérte, 1880-ban kereskedőtanonc iskolát létesítettek, az ugyanebben az évben megnyílt az önálló iparosiskola a már régebben működő polgári iskola mellett. A - többségükben zsidó - nagykereskedők egy része nemcsak a kereskedelmi- és hitelszakma művelője volt, hanem gyakran egészítette ki tevékenységét földbirtokosi-bérlői gazdálkodással is. E jelenség egyes korabeli cikkezők elé a nemzet pusztulásának vízióját vetítette. A tények mégiscsak azt mutat39
