Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)
Balassagyarmat vázlatos története 1945 előtt
melyekből 136 nemesember tulajdonát képezte. A népesség 44 %-a magyar, 49 %-a tót, 6 %-a német és 1 %-a szerb volt. 3 6 Az 1843-ban épült városháza alapjában elhelyezett feljegyzés szerint: „Eszerént vagyon a városban 710 ház, 174 házatlan zsellér, ezek közül ns [nemes] ház 148, jobbágyház 75, mesterember ház 188. Úrbéri zsellér 92. Izraelita 206. Népessége a legújabb felszámítás szerint 5042 lélekre tétetik, ezek közül keresztény 3210, izraelita 1832. ... Ide jegyezzük azt is, mitsoda nyelven beszélnek lakossaink. Városunk legújabb megtelepedése történt 1690-ben, akkor tóth nyelvet beszéltek, később mtgos [méltóságos] Balassa Pál gróf itten maga költségén építtetett házakat, az új utzában, s azokban németh mesterembereket hozatott. S így jött be a németh nyelv s a mesteremberekkel a magyar nyelv is. Ismét későbben letelepedtek az izraeliták is s ezek most nevezetes részét teszik a városnak, de mi olta 1834ben a nemzeti oskolák városunkban béállottak, a magyar nyelv egészlen folyamatba jött, a város jegyző könyvei 1809-ik évvig tóth, deák és magyar nyelven is vitettek, de 1809-ik évtől egészlen magyar nyelven vitetnek, s most is lakosok három félék, de a fiatalság a magyar nyelvet követi." 3 7 A zsidóság a városi igazgatástól független, önálló „zsidó községet" alkotott, amely önállóan bíráskodott. Ám a földesúrtól való függés egyes elemei a városban kivívott „autonómia" ellenére is a 19. század közepéig megmaradtak. Jól példázza ezt, hogy Miller Mór megyei seborvos 1829-ben csak úgy vehetett meg egy, az evangélikus templom és a városi istálló között fekvő házat, hogy magát alávetette a földesúri bíráskodásnak, adózott, és vállalta, hogy ingatlanát engedély nélkül el nem adja 3 8 A görögkeleti vallást gyakorló, fiait a szentendrei szerb iskolában taníttató rácok közössége csekély létszáma ellenére is jelentős szerepet játszott a balassagyarmati kereskedelmi-, hitel- és pénzügyi életben a 19. század első felében. A század második felétől kezdve lassan elszivárogtak a városból, több26
