Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Lepedők - A lepedő díszítése
galamb, a szamóca, a bab stilizált ábrázolását is. A mintákat fejkendőről, vállkendőről kopírozták át a lepedőre, de papíros sablonok segítségével is hímeztek. A pásztói, szécsényi, balassagyarmati textilkereskedők, rajzoláshoz értő asszonyok a lepedők drukkolását (kiüttették) is vállalták. Hollókő környékén nyomódúcok segítségével vitték a különböző mintákat a lepedőre. A szabadrajzú hímzések uralkodó színe a piros, a virágminták szárait, apróbb leveleit sötétkék fonallal hímezték ki. Az 1930-as évek elejétől azonban már - a minta valósághübb színezésére törekedve világoskék, zöld, sárga, rózsaszín, lila, barna, stb. színű fonalat is használtak a lepedők díszítményeinek hímzésénél. Gyűjtőútjainkon figyelemmel kísértük a régi stílusú és a csak szabadrajzú hímzéssel díszített lepedők arányát. Megállapíthattuk, hogy az utóbbiak száma, még az 1940-es években is, jóval alacsonyabb volt a fehér hímzéssel, illetve a szőtteshímmel díszített lepedőknél. Szőttes. Történeti áttekintésünkben már említettük, hogy a lepedők szőtteshímmel történő díszítésére Őrhalom és környékéről, a Karancs vidékéről vannak adataink az 1860-as évekből. A térkép alapján pedig arról tájékozódhatunk, hogy mely falvak használták a lepedőn a szőtteshímet már a 19. század második felében, és mely települések csak a századforduló táján kezdték alkalmazni ezt a sajátos díszítési módot. A levéltári források, a rendelkezésünkre álló tárgyi gyűjtemény alapján sajnos nem tudjuk, hogy a lepedő szőtteshímmel történő díszítése mikor alakulhatott ki. Még csak nem is sejtjük, hogy a forrásainkban gyakran emlegetett varrott (hímzett) lepedőkkel egy időben használhattak-e szőtteshímmel díszített lepedőt a 19. század közepe előtti évtizedekben. Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében is, hogy a 19. század közepéig a viszonylag nagyszámban működő takácsműhelyekben készülhetett-e cifra lepedő a parasztság számára, hiszen takácsszőtte díszített lepedő - ha volt ilyen - egy darab sem maradt ránk. A 19. század második felében, századunk első évtizedeiben, a megyében dolgozó néhány takács hímmel díszített lepedőt nem készített. A századfordulótól a második világháborúig a megye egyes vidékeit felkereső jászberényi takács - a dunnán, a párnán, a derékaljon kívül - még abroszokat árult termékeiből. Az abrosz két keskenyebb oldalát sávoly 99