Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Lepedők - A lepedő díszítése

galamb, a szamóca, a bab stilizált ábrázolását is. A mintákat fejkendő­ről, vállkendőről kopírozták át a lepedőre, de papíros sablonok segítsé­gével is hímeztek. A pásztói, szécsényi, balassagyarmati textilkereske­dők, rajzoláshoz értő asszonyok a lepedők drukkolását (kiüttették) is vállalták. Hollókő környékén nyomódúcok segítségével vitték a külön­böző mintákat a lepedőre. A szabadrajzú hímzések uralkodó színe a piros, a virágminták szá­rait, apróbb leveleit sötétkék fonallal hímezték ki. Az 1930-as évek elejétől azonban már - a minta valósághübb színezésére törekedve ­világoskék, zöld, sárga, rózsaszín, lila, barna, stb. színű fonalat is hasz­náltak a lepedők díszítményeinek hímzésénél. Gyűjtőútjainkon figyelemmel kísértük a régi stílusú és a csak sza­badrajzú hímzéssel díszített lepedők arányát. Megállapíthattuk, hogy az utóbbiak száma, még az 1940-es években is, jóval alacsonyabb volt a fehér hímzéssel, illetve a szőtteshímmel díszített lepedőknél. Szőttes. Történeti áttekintésünkben már említettük, hogy a lepedők szőtteshímmel történő díszítésére Őrhalom és környékéről, a Karancs vidékéről vannak adataink az 1860-as évekből. A térkép alapján pedig arról tájékozódhatunk, hogy mely falvak használták a lepedőn a szőt­teshímet már a 19. század második felében, és mely települések csak a századforduló táján kezdték alkalmazni ezt a sajátos díszítési módot. A levéltári források, a rendelkezésünkre álló tárgyi gyűjtemény alapján sajnos nem tudjuk, hogy a lepedő szőtteshímmel történő díszíté­se mikor alakulhatott ki. Még csak nem is sejtjük, hogy a forrásainkban gyakran emlegetett varrott (hímzett) lepedőkkel egy időben használ­hattak-e szőtteshímmel díszített lepedőt a 19. század közepe előtti évti­zedekben. Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében is, hogy a 19. század közepéig a viszonylag nagyszámban működő takácsműhelyek­ben készülhetett-e cifra lepedő a parasztság számára, hiszen takács­szőtte díszített lepedő - ha volt ilyen - egy darab sem maradt ránk. A 19. század második felében, századunk első évtizedeiben, a megyében dolgozó néhány takács hímmel díszített lepedőt nem készített. A szá­zadfordulótól a második világháborúig a megye egyes vidékeit felkere­ső jászberényi takács - a dunnán, a párnán, a derékaljon kívül - még abroszokat árult termékeiből. Az abrosz két keskenyebb oldalát sávoly 99

Next

/
Thumbnails
Contents