Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Lepedők - A lepedő díszítése
rasztság hímzéskultúrája miként változhatott a több mint másfél évszázad alatt. Adatok hiányában nem vállalkozhatunk annak összefoglalására, hogy a hímzést (elhelyezés, technika) milyen hatások érhették, azok miként érvényesülhettek. Annyi bizonyosnak látszik - az 1870-es évek után készült cifra lepedők mintái nyomán -, hogy a szűkebb közösség (pl. falu) nem maga találta ki és fejlesztette tovább hímzéskultúráját. A kirakodó vásárokon látott és megvásárolt textíliák, a falut gyakran felkereső vászonkereskedők árui, a szatócsboltok kész termékei, stb. bizonyára hatottak a hímzésminták azonosságának egységesebb kialakulására és elterjedésére. A történeti források, az adatközlők visszaemlékezései azt sejtetik, hogy a megye parasztságának hímzőkultúrájára hatással lehetett a szlovák hímzés. Természetesen nem csak annak révén, hogy a 18. század első felében több szlovák település alakult ki a megyében. A török háborúk után a történelmi Magyarország északi megyéiből számosan kerestek munkalehetőséget megyénkben is, akik az év jelentős részét itt töltötték. Közéjük tartoztak azok a leányok, asszonyok, akik ruhák, lepedők, ingek varrásával keresték meg kenyerüket. Zvara Anna 27 éves rimaszombati leány 1853-ban, a halápi (Cserháthaláp) lakosoknak inget, lepedőt, szoknyát varrt. 18 9 A Gömör megyéből érkező Ternyik Anna azt vallotta 1854-ben: „varrásból szoktam kenyeremet keresni". 190 Az elvégzett munkáért búzát, babot, burgonyát és csekély összegű pénzt kaptak az ellátáson kívül. Egy Árva megyei özvegyasszony 1842ben azért fordult a bírósághoz, mert szügyi gazdájától négy kila búza, egy véka bab járandóságát nem kapta meg „pedig négy lepedőt, hat inget varrtam és hímeztem ki". 19 1 Az 1960-as évek elején még több idős adatközlőnk emlékezett arra, hogy falujukban az aratást az északi megyékből érkezett aratók végezték. Az uradalomhoz és néhány jómódú gazdához szegődött aratóbandák nő tagjai ebédidőben, este, esős napokon lepedőket, ingeket hímeztek, elsősorban búzáért, a falusi megrendelőknek. A Liptó, Zólyom, Árva megyei szlovák asszonyok munkáiból csupán egy abroszt találtunk Patvarcon, melynek a két szél összevarrásának sajátos technikáját dokumentálhattuk. A lepedőkről közölt látszatrajzokról is leolvasható a díszítmény elhelyezésének tájanként kialakult gyakorlata. A fő díszítményt mindig 96
