Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Lepedők - A lepedő díszítése

rasztság hímzéskultúrája miként változhatott a több mint másfél évszá­zad alatt. Adatok hiányában nem vállalkozhatunk annak összefoglalásá­ra, hogy a hímzést (elhelyezés, technika) milyen hatások érhették, azok miként érvényesülhettek. Annyi bizonyosnak látszik - az 1870-es évek után készült cifra lepedők mintái nyomán -, hogy a szűkebb közösség (pl. falu) nem maga találta ki és fejlesztette tovább hímzéskultúráját. A kirakodó vásárokon látott és megvásárolt textíliák, a falut gyakran fel­kereső vászonkereskedők árui, a szatócsboltok kész termékei, stb. bizo­nyára hatottak a hímzésminták azonosságának egységesebb kialakulásá­ra és elterjedésére. A történeti források, az adatközlők visszaemlékezései azt sejtetik, hogy a megye parasztságának hímzőkultúrájára hatással lehetett a szlo­vák hímzés. Természetesen nem csak annak révén, hogy a 18. század első felében több szlovák település alakult ki a megyében. A török há­borúk után a történelmi Magyarország északi megyéiből számosan kerestek munkalehetőséget megyénkben is, akik az év jelentős részét itt töltötték. Közéjük tartoztak azok a leányok, asszonyok, akik ruhák, le­pedők, ingek varrásával keresték meg kenyerüket. Zvara Anna 27 éves rimaszombati leány 1853-ban, a halápi (Cserháthaláp) lakosoknak in­get, lepedőt, szoknyát varrt. 18 9 A Gömör megyéből érkező Ternyik Anna azt vallotta 1854-ben: „varrásból szoktam kenyeremet keresni". 190 Az elvégzett munkáért búzát, babot, burgonyát és csekély összegű pénzt kaptak az ellátáson kívül. Egy Árva megyei özvegyasszony 1842­ben azért fordult a bírósághoz, mert szügyi gazdájától négy kila búza, egy véka bab járandóságát nem kapta meg „pedig négy lepedőt, hat inget varrtam és hímeztem ki". 19 1 Az 1960-as évek elején még több idős adatközlőnk emlékezett arra, hogy falujukban az aratást az északi megyékből érkezett aratók végez­ték. Az uradalomhoz és néhány jómódú gazdához szegődött aratóban­dák nő tagjai ebédidőben, este, esős napokon lepedőket, ingeket hí­meztek, elsősorban búzáért, a falusi megrendelőknek. A Liptó, Zólyom, Árva megyei szlovák asszonyok munkáiból csupán egy abroszt talál­tunk Patvarcon, melynek a két szél összevarrásának sajátos technikáját dokumentálhattuk. A lepedőkről közölt látszatrajzokról is leolvasható a díszítmény elhelyezésének tájanként kialakult gyakorlata. A fő díszítményt mindig 96

Next

/
Thumbnails
Contents