Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Lepedők - A lepedő díszítése

a lepedő egyik vagy mindkét keskenyebb szélére tették, amely hímzés, szőtteshím, illetve csipke lehetett. A legtöbb esetben keskeny hímzésminta került a két keskenyebb oldal szegése mellé, valamint a betétcsipkék széleire. A felvetett ágyra terített lepedő lecsüngő hosszanti szélét viszonylag ritkán hímezték ki. A koporsóba is szánt lepedőknél viszont mindkét hosszanti szélére tettek egy-egy keskeny hímzést. A 19. század utolsó évtizedeiben készült díszített lepedőből sajnos csak néhány darabot találtunk gyűjtőútjainkon. A fehér hímzés - a megye nyugati részén fekvő több település kivételével - mindenütt megtalálható volt a lepedők díszítményei között. Kazár környékén, az 1920as évekig, csak fehér hímzéssel díszítették a lepedőket. A széles fő díszítményt kisubrikálxák, a keskenyebb szélek, a csipkebetétek két oldalának legkedveltebb díszítőeleme a borsóka (bossóka) és a kettőske volt. Bujákon régebben is, Ipolyvece környékén a századforduló óta fehér hímzésű lepedőket adtak a leányok hozományába. Bujákon a fő díszítményt súta, szálszorító, haláfog kisrózsával, torony, búzaszem minták többszöri ismétlődéséből állították össze. Ipolyvece környékén a fehér hímzésű fő díszítmény balogilyuk, szőlőfürt, görbelyuk, mesterke, rózsikás mintákból állt. Mohorán az azsúr sorok közé macskanyom és búzaszem mintákat tettek. A keskenyebb széleket, a csipkebetétek oldalait is azsúrval díszítették. A Karancs vidékén, az Észak-Cserhát falvaiban, néhány nyugatnógrádi szlovák településen - ahol régebben szőtteshím képezte a fő díszítményt - a keskenyebb széleket, a betétek oldalait fehér fonallal hímzett lyukasvarrássa\ (szálkihúzásos, átcsavarásos technika), azsúrxa\, sujtássaX (Őrhalom), borsószemmel, mesterkével, széles rózsalyukkal (Cserhátsurány) díszítették. A megye nyugati részén a piros pamutfonallal hímzett lepedők voltak a közkedveltek, melyek történeti múltja - forrásaink szerint - az 1820-as évekig vezethető vissza. A legkorábbi példányok az 1880-as évekből ismertek Érsekvadkert, Romhány, Kétbodony községekből. A szálánvarrott lepedőkön itt találjuk a megyében a legszélesebb fő díszítményt, amelyen a minta az egymás mellé sűrűbben vagy ritkásabban elhelyezett stilizált virágokból, szarvas- és madárfigurákból van összeállítva. A két vagy három részből álló lepedőn a minták megismétlődnek. Néhány példányra a készítés évét, tulajdonosának nevét is ráhí97