Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Az ágy és felvetésének módja a Nógrád megyei parasztságnál - Ágy
Az 1950-ben Nógrád megyéhez csatolt Maconkáról K. Csilléry Klára készített dolgozatot. Megfigyelése és gyűjtése szerint, a lakókamrában elhelyezet ágyszéklábak voltak az asszonyok fekvőalkalmatosságai, melyek elkészítése a vőlegény feladata volt. A szerző megjegyzi, hogy „Az ágyszéklábat mintegy ötven éve a nyoszolya váltotta fel." 20 6 Levéltári forrásokból nyert adatok felhasználásával, Zólyomi József Nógrád megye 18-19. századi népi építészetéről, a lakóház berendezéséről írt tanulmányt. Ebben az ágyra s az ágyneműre vonatkozó levéltári adatokat is közli. 20 7 A Palócföld népi bútorai című kiállítás ismertetőjében Zólyomi József vázlatos áttekintést adott az ágy és ágynemű történeti fejlődéséről. 20 8 Legutóbb K. Csilléry Klára készített tanulmányt a Palócföld népi bútorairól. Az ágy történeti áttekintése - adatok hiánya miatt - nem teljes. A bútorkészítő központokat viszont - ahonnan megyénk parasztsága is beszerezte ágyait, illetve más bútorait - bő adatolással mutatja be. 20 9 1996-ban Zólyomi József a Nógrád megyei parasztság lakástextíliáiról készített tanulmányokat. 21 0 A közölt adatokból arra a következtetésre juthatunk, hogy a 19. század közepe előtt - sőt néhány településen később is - a megye parasztházaiban otthon barkácsolt egyszerű kivitelű és szerkezetű ágyszéklábak voltak. Ezt megerősíteni látszik Sz. Morvái Judit a szomszédos Heves megyében a Mátra alján végzett gyűjtése is. Tanulmányában arról olvashatunk, hogy az ágyszéklábat vagy kecsekelábat „... a férje tákolta össze minden asszonynak még vőlegény korában, néhány nappal a lakodalom előtt. Egyszerű alkotmányok voltak ezek nagyon. Két magas kecskelábra deszkát fektettek keresztre, erre szalmát szórtak s beterítették a szalmatakaróval." 2" Az ágyszékláb deszkáit nem rögzítették szeggel, azt bármikor, ha nem volt rá szükség, gyorsan szét lehetett szedni, este pedig összerakni. Ezzel jelezvén azt is, hogy az ágynak nem lehetett, illetve nem kellett állandó helyének lennie. Az ágyszéklábra vonatkozó, fentebb közölt adatok arra engednek következtetni, hogy a parasztság anyagi javainak nagyobb részét, köztük az ágyat is, maga készítette a 19. század közepét megelőző időkben. Az alábbiakban kénytelenek vagyunk több adattal bizonyítani, hogy a megye parasztsága a 18. században sem volt önellátó, bútorait, öltöze105
