Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Az ágy és felvetésének módja a Nógrád megyei parasztságnál - Ágy

tének, munka- és használati eszközeinek jelentős részét mesterembe­rektől szerezte be. A 18. század kárlistái, a 19. század első felének hagyatéki leltárai, végrendeletei stb. bő információt nyújtanak arra, hogy a parasztság a gazdálkodáshoz szükséges ekét, a kocsit és szekeret, a fa- és vasvillát, a különböző típusú gereblyét, a gabonatároló szúszéket, fonott kast, az állatok igázását segítő hámot és jármot, a bor- és gabonatárolásra hasz­nált hordót, kádat vásárokon, a falvakat rendszeresen felkereső árusok­tól szerezte be. A férfiak öltözetéből a csizma, a szűr, a kankó, a mente, a ködmön, a kékposztóból készült zsinóros nadrág, az ezüst gombokkal díszített mellény, a süveg stb. a mesteremberek termékei közé tartozott. A nők ruhatárában található piros csizma, a rása és mazolány szoknya, a bőr cucaj, a fejkendők széles választéka kereskedők révén jutott a parasztsághoz. A háztartás teljes kerámiakészletét, a falat díszítő szent­képeket szintén kereskedőktől szerezték be. Természetesen nem állítjuk, hogy a tárgyi javak előállításában a parasztság nem vett részt. Az önellátásnak számos nyoma mutatható ki az öltözködésben, a lakástextileknél. A nagyarányú kendertermelés kényszerű eredménye, hogy asszonyszőtte vászonból készült a férfiak öltözete (ing, gatya) a nők ingválla, a hosszú ing, a pendely, az alsó és felsőszoknya (utóbbit kékfestővel befestették). Az ágynemű darabjai (dunna, vánkos, lepedő), az asztalterítő abrosz, a törülköző, a kenyér­sütésnél használt szakajtó ruha többsége szintén a falusi családok szö­vőszékein készült. A több mint száz esztendőt átfogó recens gyűjtéseinek alkalmával gyakran tapasztalhattuk, hogy a falusi családok férfitagjainak jelentős része még az egyszerűbb fából készült munka és használati eszközeit sem tudta megjavítani, illetve pótolni. Ha eltörött a kapa vagy balta nyele, újat vásárolt. A használatban tönkrement gereblye fogat a kis­szék lábait, a szekér elkorhadt darabjait a falu kézügyességéről híres faragójával pótoltatta. Az asszonyok közül sem tudott mindenki míves darabokat szőni, varrni, hímezni. Sokan csak a zsák, a ponyva, a vastag lepedő elkészíté­séhez szükséges vászon megszövésére vállalkoztak. A vőlegénying kiszabását, megvarrását, kihímzését többnyire e munkák elvégzéséből 106

Next

/
Thumbnails
Contents