Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA
Heréncsény határán ebben az időben több földbirtokos osztozott. Törekvésük nekik is az volt, hogy birtokaikon minél előbb meginduljon az élet, az eddig meglévő csekély mennyiségű szántóföldet tovább bővítsék. A lakosság számát gyarapító telepítés már az 1680-as években megkezdődhetett, hiszen 1698-ban 24 adózót írtak össze a faluban. A források arról sajnos nem szólnak, hogy a családokat honnan telepítették a faluba. Meglévő adataink arra engednek következtetni, hogy az újonnan érkező családok földesuruk egy másik birtokáról települtek Herencsénybe. Az anyakönyvekből tudjuk, hogy a legnagyobb birtokkal rendelkező Koháryak varsányi és sipeki birtokáról több család telepedett le Herencsényben, melynek jelentős része az 1720-as évekig szintén a Koháry uradalomhoz tartozott. A Sréterek Surány és Szanda, a Rádayak Mátraszele, Halászi, Palotás községek lakóinak tették lehetővé, hogy azok közül néhányan Herencsényben jussanak jobbágy- vagy zsellértelekhez. Más vidékről érkező dolgos emberek is megtelepedhettek a községben. A szájhagyomány úgy tudja, hogy a Pszota család ősei a felvidékről költöztek Surányba, majd Herencsénybe. A Teplánszkiak régi lakóhelye Lengyelország volt, a Horák név Horvátországból származik. A Baráth családnévről pedig úgy tudják, hogy az a Jászságból ered. Az eredethagyományoknak a történeti forrásokban nem találtuk nyomát, annyi azonban bizonyos, hogy Heréncsény lakossága, a 18. század első felében, több vidékről érkezett családokból tevődött össze. A napjainkban itt lakó családok ősei többségükben ekkortájt költöztek Herencsénybe. Az új betelepülők életkörülményei nem voltak kedvezőek. Fel kellett építeni házukat, amelyekhez a fát maguk termelték ki. A szántóföldi termelésre csak akkor volt lehetőségük, ha arról a fát, a bokrokat előbb kiirtották. A letelepedni szándékozókra kemény munka várt, amíg házaikat felépítették, a szántóföldet termővé alakították. A megtelepedés feltételeit nem tekintették csábítónak, annál is inkább, mert a falun átutazóktól olyan híreket hallottak, hogy az Alföldön mindenki annyi földet foghat fel, amennyit családjával meg tud művelni. Nem véletlen, hogy már 1710-ben készült olyan összeírás, amely a Herencsényből elköltözők névsorát tartalmazza. A falu elöljárói ez év október 9-én a Ráday Pálnak