Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

Heréncsény határán ebben az időben több földbirtokos osztozott. Törekvésük nekik is az volt, hogy birtokaikon minél előbb megin­duljon az élet, az eddig meglévő csekély mennyiségű szántóföldet tovább bővítsék. A lakosság számát gyarapító telepítés már az 1680-as években megkezdődhetett, hiszen 1698-ban 24 adózót írtak össze a faluban. A források arról sajnos nem szólnak, hogy a családokat honnan telepítették a faluba. Meglévő adataink arra engednek következtetni, hogy az újonnan érkező családok földes­uruk egy másik birtokáról települtek Herencsénybe. Az anyaköny­vekből tudjuk, hogy a legnagyobb birtokkal rendelkező Koháryak varsányi és sipeki birtokáról több család telepedett le Herencsény­ben, melynek jelentős része az 1720-as évekig szintén a Koháry uradalomhoz tartozott. A Sréterek Surány és Szanda, a Rádayak Mátraszele, Halászi, Palotás községek lakóinak tették lehetővé, hogy azok közül néhányan Herencsényben jussanak jobbágy- vagy zsellértelekhez. Más vidékről érkező dolgos emberek is megtele­pedhettek a községben. A szájhagyomány úgy tudja, hogy a Pszota család ősei a felvidékről költöztek Surányba, majd Herencsénybe. A Teplánszkiak régi lakóhelye Lengyelország volt, a Horák név Horvátországból származik. A Baráth családnévről pedig úgy tud­ják, hogy az a Jászságból ered. Az eredethagyományoknak a törté­neti forrásokban nem találtuk nyomát, annyi azonban bizonyos, hogy Heréncsény lakossága, a 18. század első felében, több vidék­ről érkezett családokból tevődött össze. A napjainkban itt lakó családok ősei többségükben ekkortájt költöztek Herencsénybe. Az új betelepülők életkörülményei nem voltak kedvezőek. Fel kellett építeni házukat, amelyekhez a fát maguk termelték ki. A szántóföldi termelésre csak akkor volt lehetőségük, ha arról a fát, a bokrokat előbb kiirtották. A letelepedni szándékozókra kemény munka várt, amíg házaikat felépítették, a szántóföldet termővé alakították. A megtelepedés feltételeit nem tekintették csábítónak, annál is inkább, mert a falun átutazóktól olyan híreket hallottak, hogy az Alföldön mindenki annyi földet foghat fel, amennyit csa­ládjával meg tud művelni. Nem véletlen, hogy már 1710-ben ké­szült olyan összeírás, amely a Herencsényből elköltözők névsorát tartalmazza. A falu elöljárói ez év október 9-én a Ráday Pálnak

Next

/
Thumbnails
Contents