Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

írott levelükben nemcsak az elköltözőitek nevét, hanem korábbi lakhelyüket is feltüntették. Az alábbiakban e levélből idézünk: „Azon Becsülletes embereknek az neveit fel írattuk, az kik rigenten el származtak az Helségünkből, kik pásztorok voltak kik pedigben Gazda Emberek. Elsőben Suranbul Koplani Pál Legindrül az öreg Gaidos Halászibul Víg Istvány Bujákbul Bódi Márton és Halápi István Haláprul Tolnai Tamás Hatvanbul Pap Istvány Marczalbul Jusztin Gyurka Sipekrül Balas Mihály és Kis János Szelérül Kanyó András és Kis Mihály Szandakérrül Urbán Gyurka és Koplányi Gergely Palotásbul Kéri Miklós."

79 * Az elvándorlás az ezt követő években sem szűnt meg. 1720-ban ismét összeírás készült a faluból elszökött jobbágyokról, megjelölve azt is, hogy kinek a birtokáról, hány éve és hová költöztek. Róth Ádám birtokáról Katolya Márton és Tóth Mátyás három éve költözött Ocsára. Darvas Ferenc uradalmából Kerekes Ferenc két éve Kecskemétre, Nóvák András négy éve Csabára (Békéscsaba) szökött. Koháry István jobbágyai közül Tót János és Fábián Péter, 80 négy évvel ezelőtt, Tápiósápon telepedett le. A névsor nem tekinthető teljesnek. Tanúvallomásokból tudjuk, hogy a nemes Kanyó család tagjai közül ketten, miután bérelt földjeiket elvették 81 tőlük, Csépára költöztek. A 18. század első feléből öt olyan összeírással rendelkezünk, amelyek a faluban lakó jobbágyok számáról, az általuk művelt földterületről (szántó, rét, szőlő), olykor a termelt gabona mennyiségéről, a tulajdonukban lévő állatállomány összetételéről adnak tájékoztatást. Az öt felmérésből azonban csak négy közli a szántóföld, a rét és a szőlő területének nagyságát. A négy összeírás adatait alábbi táblázatunk mutatja be:

82