Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

TEMPLOMOK

A templom történetének megismeréséhez jelentős segítséget nyújt az az ásatás, melyet Pamer Nóra, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa végzett Haraszti pusztán.

168 Az 1967 nyarán történt ásatás eredményéről készült jelentésében megállapítja, hogy a középkori szintet az északi oldalon meglévő „de befalazott gótikus ajtókeret küszöbvonala adja, míg a belső szint a mai járószint nívójában volt eredetileg is." JCL ÖL 19. ábra/ A Haraszti pusztai templom alaprajza A külső és belső járószint összehasonlításából arra az eredményre jutott, hogy a templombelsőbe 2-3 lépcsővel lehetett lejutni. A szentélyrészben egy két méter mély tojásalakú gabonavermet talált, a templom régi faragott köveivel lefedve. A verem valószínű a 17. század végén vagy a 18. század elején kerülhetett a templomba, mert a tanúvallomásokból tudjuk, hogy a „kurucok ideje alatt" itt tárolták gabonájukat a falu lakói. A feltárás során kormos falú fehér agyagedényeket is felszínre hozott a régész ásója, melyekben baromficsontok voltak. Az edények készítési ideje a 16-17. század fordulójára tehető, a templom újjáépítésekor - a baromfi csontokkal mint építési áldozat - kerülhettek a földbe. A falakon kívül megtalált emberi csontvázakból a régész arra a következtetésre jutott, hogy a templom körül egykor temető lehetett.