Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

TEMPLOMOK

Pamer Nóra a kutatást összegezve arra a következtetésre jutott, hogy „A XIII. század végén épült templom eredetileg valószínűen síkfödémes hajóból és hasábkeresztmetszetű bordákkal ellátott keresztboltozatos szentélyből állt, melynek bordametszési pontját egy 33 cm átmérőjű, rózsát ábrázoló zárókő díszítette. A templomot az építési áldozat edények típusa alapján, a XVII. század elején állítják helyre. Ekkor kapja a hajó az aránytalanul magas téglaboltozatát. A szentélyt - mely jobban lepusztult mint a hajó - újraépítik, téglából kiképzett keresztboltozattal fedik, déli oldalán bejáratot nyitnak, mely fölött fiókboltozatot képeznek ki. Később készülhetett a szentélyajtót keretező (kívülről) téglából kialakított csúcsíves nyílás-szegély, a déli oldal ablaknyílásait leszűkítő ugyancsak téglából kialakított csúcsíves forma. Téglából alakították ki a tető alatti párkányt is." A földből előkerült agyagedények alapján hitelesített 17. század eleji újjáépítés megkérdőjelezésére nincs jogunk. Az viszont történeti tény, hogy Haraszti ebben az időben már teljesen lakatlan, erdővel borított terület. A templom újjáépítésének, felújításának két oka lehetett, a Herencsényben lévő templom használhatatlan volt ebben az időben, vagy a törökök hozták rendbe imaháznak. Ez utóbbi emlékét őrzi talán a népi emlékezet „török templom" elnevezése. Hiteles források egyik feltételezésünket sem bizonyítják. Szerény történeti adatunk inkább azt sejteti, hogy a templom felújítására nem a 17., hanem a 18. század elején kerülhetett sor. Az 1700-ban Surányba (Cserhátsurány) költözött evangélikus vallású Sréter család levéltárában egy szűkszavú, 1724-ben kelt hiányos levéltöredékben az alábbi megjegyzést találtuk: „Haraszti templomot megcsináltattam."

169 A surányi birtokukra evangélikus vallású lakosokat telepítő Sréterek, úgy tűnik, fontosnak tartották, hogy jobbágyaik, zselléreik vallásukat gyakorolhassák. A régen nem használt, romos állapotban lévő Haraszti pusztán lévő templomot felújíttatták, istentiszteletek tartására alkalmassá tették. Valószínű, hogy a Herencsényben lakó evangélikusok is idejártak templomba. Arra nincs adatunk, hogy meddig működhetett evangélikus templomként, de a 19. század elején tartott helyszíni szemle ismét romos állapotban találta. A templom állapotáról Gáspáry József nóg-