Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Katonai élet

Mindezek mellett a mi századunknak kellemetlen helyzete volt, távol lévén valahol Görgeinél zászlóaljunk, mint egyes századot, minden kellemetlenebb dologra mi szemeltettünk ki. Azután az is bántott, hogy volt a kapitányon kívül két főhadnagyunk, két alhadnagyunk, miután Kamenszky barátom is hadnagy lett, a tisztek óhajtottak volna már föllebb menni, de altisztek is emelkedni. És nem történt, pedig a közlönyből olvastuk, hogy már az utolsó tizedes is a zászlóaljnál tisztté lőn. Ámbár ez időben Leidniftz] gruber főhadnagyunk kapitánnyá lett és Debrecenbe utazott, mint monda. É[n] is adtam neki egy levelet Zsiga testvéremnek szólót, hogy postára adja, mert innen nem volt remény, hogy megkaphassa. De biz ez sem jutott helyére soha, mint utóbb megtudtam. Leidniftz] gruber azt is megígérte, hogy a zászlóaljnál az őrnagynál emlékezetbe fogja hozni századunk sorsát és előmeneteli calamitását. Ez okbúl történt, hogy gyakran kértük Vécsey tábornokot, eresszen minket vissza zászlóaljunkhoz Görgeihez. De hát annak nem lett sikere. Hanem május 26-án áthelyeztettünk a Vadászerdőbe, hol a főhadiszállás volt, egész pompás sátorok alatt. Itt töltöttünk két napot, amidőn parancsot kaptunk a mócok ellen a zarándi hegyekbe Hatvány Imre csapata segélyére sietni.

141 Május 28-án reggel kocsikon indult el századunk az 59. zászlóalj egy századával Lippára.

142 Éjre átmentünk Radnára. Május 29-én Radnáról gyalog Berz[o]vára, onnan 30-án reggel Soborsinba, hol 31-én pihentünk. Június Június 1-én Soborsinból mentünk Petrisre. E naptól fogva lettem hadnaggyá, azaz kineveztettem, de kineveztetésem csak június 18-án adatott ki. Lásd. [a] július 20-i [Hivatalos] Közlöny, 154. számfátj. 95