Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Katonai élet

Június 2-án Petrisről Rossia, Kazanyesd helységeken átmentünk a hegyeknek, velünk lévén a 3 fontos két csajka ágyú is, azokat ökrök vontatták fel. Utunkban az oláhság a falukból elszökött az erdőségbe, nyitva és feltárva hagyva mindent, sőt még a félig sült kukoricakenyeret is otthagyva kemencéjében. Egy falu fölött egy vén beteg asszonyt fogtunk el, aki egy vánkossal sietett az erdős hegyre. Megmondtuk neki, hogy mondja meg a falu népének, miszerint térjenek vissza, mert mi a békés népet nem bántjuk. Ellenben ha elszöknek faluikból, akkor a falut leégetjük. Délután elértünk egy szép völgy[ö]n a gróf Bethlenek Váca nevű fürdőjébe, mely a mócok által megvolt rongálva. Június 3-án Vácáról mentünk Halmágyra, ott csatlakoztunk Inczédy [László] ezredes csapatával. Éjjelre sok tüzet raktunk a mócok megtévesztésére, a csapat pedig a tüzektől távol feküdt. Nem történt semmi. Innen küldetett hírrel Debrecz[en]y István

143 és Rostás [János] tizedes Soborsinba oláh szekérrel, de a hegyek közt rajtok mentek az oláhok és fegyverüket (mert aludtak) elkapván, csak futással menekülhettek, csak Soborsinban találtuk őket meg, visszamenet. Június 4-én Halmágyrúl mentünk Jószásra. Úgy látszik, be lévén fejezve expeditiónk. (Itt történt a tűzrakás és a föl[j]ebb leírt dolog ide tartozik.) Június 5-én Jószásról mentünk Butyinba, hol Molnár nevű magyar jegyző szíves fogadtatásban részesített. Butyinból értünk Silingyiába. Június 6-án Silingyiából mentünk délre Világosra. Itt ért az e napra kormányilag elrendelt országos böjt, melynek annál könnyebb volt eleget tenni, mivel nem is volt kenyéren kívül egyebünk.

144 Innen szekereken (miután Bohus [János] kastélyát és törpéjét és a vár romjait úgy-ahogy láttam volna, nem is sejtve, hogy 5 hét alatt Világos oly szomorú emlékű hely leszen) 96