Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

II. kötet - Velence és Oroszi

neukircheni német gyáros volt szomszédom, mutatta a Schnee­berget. Elhaladtunk Mödling, Baden Wiener Neustadt (Bécs-Új­hely, Zrínyi és Frangepán lefejeztetésének szomorú helye) [és] Neukirchen mellett, éjfélfelé érvén Glognitzra, hol akkor a vas­út a semmeringi hegy miatt megszakadt. Itt kocsikra ülvén, így mentünk Mürzzuschlagig, hol hajnalban voltunk (december 11­én). Mürzzuschlágban a vonat megérkezéséig várván, drága pénzért kávézván, ültem ismét a vonatra ismerősöm mellé, ki­vel a postakocsin ismerkedtem meg, báró Vécsey Miklós mellé, ki Triestbe ment a tengerészethez cadetnak. A vonat Mürzl, Brück mellett haladt már a regényes Stájer országban, melyben Glognitz és Mürzschlag közt fekvő Schotwien óta voltunk. Brucknál kiértünk a Mura téres, gyönyörű Sveici regényes­ségű, kősziklákkal kerített völgy[é]be Röttelstein Peggau mel­lett, honnan Grécbe jutottunk. Itt volt az ebéd. Peggau, Grad­wein, Judenburg szikla ormokon régi várromokat láttatnak. Gréc után Kailsdorf, Lebering, Spielfeld tűntek fel, azután elhagyva a Mura vizét, Marburgot értük a Drávánál. Majd Kra­nichsfeld, Pettae, Hölldorf, Pöltschach, Cilly (a híres Ciliéi gró­fok egykori vára) és Steinbrücken voltak láthatók. Ez utolsó a Drávánál fekszik és még Stájerban. Ezentúl Krajnába jutottunk a Száva völgyén, azon is egy hídon átjutva, végre esti 7 órakor Laibachban voltunk. Ott vacsoráltunk. Ezután, mert ekkor to­vább nem volt a vasút készen, postakocsira ültünk és mentünk egész éjjel és csak a kocsiban aludtam már valami keveset má­sodik éj óta. Reggel 6 óra előtt (december 12-én) Triestbe ér­tünk. Társaim, báró Vécsey Miklós és egy brünni kereskedő, ottmaradtak, a Nazional vendéglőbe szálltak, én elegendő jó­kor érvén be, siettem a soha nem látott tengerhez és még sötét­ben léptem a gőzhajóra, mely Velencébe volt viendő. A gőzös neve Frederico volt. A tengeren a hajó hátán virradtam föl. Ha már először nem a Triesti hegyről pillanthatám meg a tengert, mert ott éjjel jöt­138

Next

/
Thumbnails
Contents