Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)
I. kötet - Katonai élet
Hazajővén még aznap Décsy és semmi jó hírt nem hozván, elkészültem utamra. Másnap, augusztus 25-én korán reggel elbúcsúztam Décsy szíves köréből, és miután Baudisz gyalog nem jöhetett velem betegsége miatt, egy darab szalonnával és kenyérrel ellátva, megindultam. A városból kiérve, már[is] egy muszka lovastiszttel találkoztam, de elmentünk egymás mellett baj nélkül. Én Paulistól kissé jobbra, felfelé, egy a földekre vezető útnak mentem, tartván mindég éjszak-nyugotnak, mappámról tudva, micsoda puszta és faluk közt megyek. Miután utam mégis nagyon a Földvári pusztának vitt, ott a szalonnára érzett roppant szomj végett vizet ittam, mivel azonban ott is félelmetes oláhokra (kik ekkor már a kóborló honvédeket kezdték agyonverni) találtam, célom pedig és határozatom az volt, hogy minden pusztát és korcsmát Dombegyházáig kikerüljek. Ez nap, ha lehet az Ötvenesi pusztáig igyekeztem. Folytatva utamat utóbb letértem az útról és úgy mentem a kukorica közt, miután egy helyen oláhok kiabáltak rám, de elfutottam előlök, így haladva egy helyen (gondolom a Panádi puszta éjszak-nyugoti szélén) ismét munkásemberekre bukkantam. Az Ötvenesi pusztát kérdem távolról tőlük, azt hívén oláhok, de svábok voltak, meg is mutatták merre fekszik, magas fái odalátszottak már ekkor. A második országúthoz, mely Simándról visz Aradra közel voltam és kisiettem a kukoricás útból, midőn hallom a tábori vagy katonai nagy zenét. Azonnal bevontam magam a kukoricák közé, fekve várván közel egy órát, míg minden csendes lett. Ekkor kiléptem az országútra és mentem rajta felfelé mindaddig, mí[g] balra kocsiutat nem leltem. Az úton csak üres kocsikkal találkoztam. A zeneszó melletti katonaság elvonult Aradra. Útra találván balra, azon mentem, előttem látva Kurtics falut, melyet pedig kikerülni óhajtottam, de nem tartottam tanácsosnak az útról letérést sem. És csakis a sors kedvezett, hogy bajom nem lett. A kurticsi határban az úton három oláh vett elő. Egyik bevárt és arrúl kezdett beszélni, hogyan ve116