Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Katonai élet

Govosdián, Batucán, hol a korcsma udvarán német lovasok voltak, de rám sem néztek, és Kaprucán. Beértem Berzovára délelőtt 11 óra tájban. A korcsma mellett egy osztály deutschmeister gyalogság

170 áll[t]. Rossz ómen volt. Én a jegyző házának tartottam, de megállíttattam szekeremet az utcán, kifizettem és elküldtem. Magam pedig mentem a jegyzőlakba, először is a konyhába, hol az asszony azonnal rám ismert, bemutattam neki magamat, mint iltyói írnokot, elhitte, de felvilágosítottam, hogy csak ürügy. Kértem azután szállást, kihívatván férjét, mert egy deutschme[i]ster főhadnagy volt bent. Verdes szívesen fogadott, bevezetett és bemutatott, mint iltyói írnokot. Ott is ebédeltem a tiszttel, szivarral is megvendégelt. Ebéd alatt eljött Érczy kasznár is és hozzám is intézett kérdést, jegyzőnek címezvén (holott írnoknak voltam bemutatva), de a tiszt észre nem vette. Az asztalnál volt a jegyzőné nőtestvére is és egy nő, Péterfy honvédné, kinek (valódi vagy csak ideiglenes, nem tudom) férje velem találkozott útjában, menvén Tót-Váradra. Ebéd alatt a vendéglőből átüzentetert egy ott betegen fekvő honvédhadnagy Baudisz nevű (cadet) a Vécsey-féle őrnagy öccse, kérve, hogy miután a katonák mindenéből kifoszták, a jegyzőék járnának közbe és adatnák vissza. Meglett. A tiszt visszaadatá ruháját, de pénze odaveszett. Azután Baudisz odavánszorgott a jegyzőhöz a cselédszobába feküdni. Én ott voltam és maradtam Berzován három napig. Másnap, augusztus 20-án, Szent István ünnepe volt. Augusztus 21-én és 22-én segítettem a jegyzőnek a magyar bankjegyeket összeírni, a fegyvereket beszedni. Tartózkodva, midőn megjelent, hogy egykori özvegy pópáné gazdasszonyom rám ne ismerjen. Baudisz, hogy pénze legyen, néhány ruhadarabjával kínált meg, megvettem egy új fekete nadrágját és egy meggyszín bársonymellényét, a kért áron felül négyszeresen 40 forintért, megmondván neki, hogy itt ugyan a magyar pénz már nem érvényes, de én még eljutok oda, hol az forog, és 113