Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Szepesyné Judik Dorotta: Előszó
it, iratait, községi jegyzőségek és körjegyzőségek, oktatási intézmények anyagait, érdekképviseleti szervek, egyesületek és személyek fondjait is. Hasonlóan átnéztük a különböző eredetű kéziratok és plakátok, röplapok gyűjteményeit is. A megye nagyobb településeinek képviselő-testületi jegyzőkönyveiben és irataiban 1914 nyarától jellemzően Ferenc Ferdinánd trónörökös halálának ténye, a gyász kifejezése jelenik meg, folytatva a hadüzenettel való szembesüléssel, a várható élelmiszerhiányra való felkészüléssel, a hadbavonult tisztviselők helyettesítésének gondjával. Már ebben az évben megjelennek a hadikölcsön jegyzéséről szóló felhívások, az iskolák katonai szállás gyanánt való felhasználása, illetve a szigorodó egészségügyi intézkedések a járványok megelőzésére, megfékezésére. Salgótarjánban egyre nagyobb gondot okozott a beszállásolt cs. és kir. 65. gyalogezred pótzászlóaljának, később a cs. és kir. 30. gyalogezred pótzászlóaljának jelenléte, és ebből adódóan szükséges intézkedések. A kisebb településeknél döntően a bevonultak családtagjai segélyezése, a hadikölcsönök jegyzése kerül a középpontba. A háború második esztendejétől már olvashatók a veszteségek, a megemlékezések az elhunyt hősi halottakról. Megérkeznek az orosz hadifoglyok Losoncra, Balassagyarmatra, Salgótarjánba és még számos településre, így az alkalmazásukról, az egészségügyi ellátásukról, továbbá a velük való bánásmódról számos dokumentum található. Egyre hangsúlyosabb a háborús jelenlét: bevezetésre kerül a jegyrendszer az élelmiszereknél, takarékoskodni kell a tüzelővel. A katonai beszállásolás és az erdélyi menekültek befogadása túlzsúfoltságot okoz Salgótarjánban, problémát Balassagyarmaton. A karitatív tevékenység erősödését igen jól érzékeltetik a Vöröskereszt, a különböző segélyalapok (Ferencz József Hadisegély Alap) és alapítványok felhívásai. Nem utolsósorban meghatározó volt a számos akció: pl. fém-, gyógynövény-, csalán- és gesztenyegyűjtések, ruhaneműk, fehérneműk, bundák a fronton harcolók részére. A háború utolsó esztendejében a jegyzőkönyvi bejegyzések és iratok zöme a hadiözvegyek, hadiárvák és a hadirokkantak segélyezésével, illetve marharekvirálással kapcsolatosak. A négy háborús esztendő alatt számos haláleset-felvétel, hősi halált halt katona illetőségét kutató dokumentum is keletkezett. A településekre vonatkozó iratok egy része a képviselő-testületi jegyzőkönyvek bejegyzésein alapszik, más része viszont külön intézkedés részét képezte. A fényképek az 1. világháborúval kapcsolatban a családok, személyek hagyatékában lelhetők fel, elsősorban a frontra vonuló férfi családtagokat ábrázolják, illetve amelyeket a katonák a frontról hazaküldtek a szeretteiknek: katonai portrék, katonai csoportképek, életképek a frontról. A levéltári források részét képezik a nagy háborút legszubjektívebben bemutató dokumentumok: a naplók és a levelek (tábori levelezőlapok), melyek szintén a családok, személyek hagyatékában lelhetők fel. A MNL Nógrád Megyei Levéltára anyagában található naplók közül ki lehet emelni Gálos János olasz hadifogságban íródott bőrkötéses kis füzetecskéjét, továbbá a Besztercebányai Állami Levéltár Losonci Fióklevéltárában hungarika-kutatás során napvilágra került Patak Károly losonci tanár galíciai fronton vezetett jegyzeteit. A levelezések, elsősorban a tábori levelezőlapok — cenzúrázott voltuk ellenére — számos családi hagyatékban felbukkannak és igen informatívak. Levéltárunkban ilyen Boros Pál és Zajdó Mária 89 darabos levelezése az 1914-1919 közötti időszakból, mely igen értékes és érdekes forrásnak mondható. A levéltárak anyagának részét képezik az állami anyakönyvek másodpéldányai, melyekben — a mai Nógrád megye területén — a Belügyminisztérium és a járásbíróságok által igazolt hősi halottak, fronton eltűntek és hadifogságban elhunytak, továbbá egyéni bejelentés alapján a fronton eltűntek nevei és egyéb adatai rögzítésre kerültek. Összességében elmondható, hogy a korabeli írott sajtó és a levéltári források segítségével Nógrád megye, mint a hátország része, I. világháborús szerepvállalása felvázolható. Л nagy háborúra emlékegye — Nógrád megyei emlék(műv)ek Az I. világháború kapcsán nem hagyhatjuk ki a mai Nógrád megye 134 településén található emlékműveket, melyeken — néhány kivételtől eltekintve — fel vannak tüntetve a hazáért hősi halált halt katonák nevei.
