Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

mely községnek saját tisztviselői ellen támadni, amely az egész ország nagy kárára válna, s így az ügy a többi vármegyét is felszólalásra késztetné.

Továbbá megkapták az uralkodó parancsát az újszerzeményi birtokokkal kapcsolatban is, az arra adott válaszukat szintén megküldik a nádornak. Ebben az ügyben nem tudtak eddig eligazodni, pedig ennek megvilágítására már többször kérték mind Őfelségét, mind pedig a bizottságot, ám eleddig nem kaptak választ. Ugyanis a nemesség Nógrád vármegye - a törökök által megszállt néhány hely kivételével - valamennyi jószágának folyamatos birtoklásában háborítatlan volt, jobbágyaik ugyanúgy adóztak nekik akkor, mint a jelen időkben. Azonban ha most ezeket a birtokokat újra meg kellene váltaniuk, rosszra fordulna a sorsuk, nagy hátrány és kár érné őket, akik pedig Őfelsége mellett híven fegyverkeztek a török ellen, vérüket ontották, rabságot szenvedtek, és a sarc fizetése miatt szegénységre jutottak, nem úgy, mint Árva, Liptó és Szepes vármegyék, amelyek mentesültek a török támadástól.

Hogy a királyi parancshoz jobban tudjanak alkalmazkodni, arra kérik a nádort, adjon tanácsot: mit tegyenek annak érdekében, hogy elkerüljék helyzetük rosszabbodását. A nádor kegyeit igyekeznek megszolgálni, jókívánságaikat küldik neki.

540. (V. 297.) Ugyancsak közzéteszik az uralkodó (I. Lipót) egy másik parancslevelét, amelyet május 22. napján bocsátott ki Laxenburgban. Ebben azt kéri a megye közönségétől, hogy heti váltásban küldjenek tíz embert Selmecbányára, hogy ott a bányában feltörő víz kiemelésén dolgozzanak. Az emberek szokott heti ellátmányát a bányakamara (Camera Montana) fogja fizetni. Meghagyják a szolgabíráknak, hogy gondoskodjanak az emberek kirendeléséről, valamint folyamatos cseréjükről, és írásban tartsák a kapcsolatot ezügyben.

Határoznak arról is, hogy erről az intézkedésről levélben tájékoztatják a Szepesi Kamara tisztségviselőit.

541. (V. 297-298.) Felolvassák Nigrelli tábornok (excellentissimus) válaszlevelét, amelyben jelzi, hogy megkapta és tudomásul vette a megyén átutazó egri és szolnoki katonaság által elkövetett kihágásokat sérelmező levelet. Erre válaszul az elkövetett kihágások újólag való elsorolása mellett megírják a generálisnak, hogy ugyan a károkat nem lehet meg nem történtté tenni, de megkérik, hogy tiltsa meg az efféle kihágásokat, s ezzel elejét veheti annak, hogy újra megtörténjenek.

542. (V. 298.) Közzéteszik az uralkodó (I. Lipót) egy másik, Bécsben, április 7. napján kiadott parancslevelét, amelyben meghagyja, hogy a vármegye tudassa az udvari kancelláriával, hogy mire fordította a katonai kihágásokért, Bécsben a hadi pénztárból felvett pénzt. Továbbá kéri, hogy küldjék meg a kancelláriának a katonai porciókról készült számadást. A vármegye közli, hogy a fent mondott pénzt a vármegye szükségleteire költötte, ebből térítette meg a károsultaknak okozott károkat. Ami pedig a porciókat illeti, 166