Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

Közben a szekerek cseréje ügyében írni kell Gömör megyének. 464. (V. 250.) Vissza kell írni Keczer Györgynek, hogy igen hálás a megye azért, hogy nem sajnálja a fáradságot a megye ügyeinek az udvarnál történő előmozdítására. Kérik, hogy sürgesse meg a brandenburgi hadsereg tartozá­sának kifizetését. Ugyanígy támogassa a megye kérelmét a Haditanács előtt, amelyet az egri parancsnok ellen adott be. 465. (V. 250-255.) A kisoroszi lakosok folyamodványára írni kell Georg Prunner erdőfelügyelőnek (magister sylvarum), hogy ne követeljen tőlük tize­det arra hivatkozva, hogy Visegrád területén található a község. Továbbá ne akadályozza őket szőleik szabad művelésében, amit régtől fogva gyakorolnak, hanem ha valami jogos követelése van velük szemben, azt jogi úton intézze. 466. (V. 251-255.) Bulyovszky Ferenc alispán (generosus) és a vármegye hatósága mint felperes, Varga Albert, Horpácsy György bíró, Farkas István (providi ac agiles) és Nagyoroszi possessio más, az idézésben név szerint említett lakosai ellen indított pere, amelyet a megye megmaradását és a köz­állapotait érintő - a csatolt tudósító levélben bővebben kifejtett - köztörvé­nyes cselekmény ügyében indítottak. A megye tisztikara nevében prokurátoruk, Horváth András (nobilis) mindenekelőtt kéri az alperesek törvénybe hívását (proclamatio). Mivel azonban erre az idézésre nem jelentek meg, hanem makacsul távol marad­tak, bizonyítván ezzel bűnösségüket, a felperes prokurátora bemutatja az al­pereseknek küldött idézőlevelet, amely tartalmazza a megye által beadott keresetet, és meg kíván feleim az abban foglaltaknak. Ugyan az alperesek mentegetőző levelet írtak az alispánnak, amelyben kifejtik, miért döntöttek úgy, hogy nem jelenhetnek meg a bíróság előtt, azonban mivel ez semmit sem használ nekik, sőt, még inkább gyanúba keveri őket, ezért a felperes ügyvédje kéri, hogy mint a bírósági tárgyalástól távolmaradókat, ítéljék el az alpereseket a keresetben idézett törvények alapján, és mások elrettentésé­re mint a közrend megsértőire, szabjanak rájuk nyilvános büntetést, és bör- tönözzék be őket. Határozat: Minthogy a személyesen megidézett alperesek félretévén a me­gyei tisztikar és az ország törvényei iránti köteles tiszteletet, nem jelentek meg a törvényszék előtt, s ezáltal - mint azt az alispánnak írott levelükben maguk is vallják - elismerték, hogy bűnösek az idézésben felhozott vádpon­tokban; továbbá mivel ellenük, mint a törvényszék előtt makacsul meg nem jelenők ellen az ország törvényei is felszólamlanak, mint ahogy Ulászló 6. dekrétumának VIII. cikkelye is a közrend ellen vétők megbüntetését a megyei törvényszékek ítéletére hagyja; ezért az alpereseket a keresetben idézett tör­vények - mégpedig a Hármaskönyv 3. részének 20. címe alapján - a követke­ző büntetéssel sújtják. A bírónak és többi elöljáró közül összesen 12 embernek fejét veszik, az alacsonyabb rangú elkövetőket pedig 40 forint fejváltság meg­fizetésére ítélik, parancsba adva az alispánnak az azonnali végrehajtást. A fej­141

Next

/
Thumbnails
Contents