Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
Kádár-hű erők Új Úton című lapja is. A lap első számának leginkább fejtegetett témája a munka felvétele volt. Leghosszabban pedig az acélgyáriak hozzáállását tárgyalja, a valóságosnál persze sokkal szebb képet festve párthűségükről és lelkesedésükről.393 November közepén, a nemzetőrség lefegyverzését megelőzően kerül sor több nagygyűlésre és munkástanácsi vitára, ahol a sztrájk kérdése a legfőbb napirendi pont. Ekkor, november 13-án reggel „a két napon át folytatott termelőmunka az acélárugyár összes üzemeiben [...] a dolgozók egyöntetű elhatározásából megállt".394 Előzménye lehet ennek az előző napi munkástanácsülés, ahol a tagok kifogásolták az ismertetett Kádár-program hiányosságát, homályosságát, felszólaltak a megyei tanács erőszakos elfoglalása ellen. November 17-én a nógrádi nemzeti bizottság a Nagy-budapesti Központi Munkástanács felhívásához csatlakozva szólítja újra munkára a megye dolgozóit.395 A fegyveres konfliktusok békés feloldása, a Kádár-kormány forradalmi retorikája késztethette erre a bizottságot. Az acélgyárban a harcos Erdődi Kálmán ekkor még köztes megoldást javasol: „... ha másként nem, elvileg vegyék fel a munkát, tehát mindenki jöjjön be a munkahelyére és a műszakot ott töltse. Mondottam, hogy aki nem jár be, az nem kaphat fizetést, ezzel a célom az volt, hogy normálisabb kerékvágásba hozzam a gyárat, mert ha együtt van a dolgozók többsége, jobban meg lehet valósítani a munka felvételét."396 Az igazgató már a munka rendes felvételét szorgalmazta. Mándoki Andort szigorúan a gyár szakmai ügyeinek intézésére hozták az acélgyárba. „Engem óvtak a forradalmárok - mesélte -, hogy én semmiféle politikai hogyhívjákba ne keveredjek bele. Mert tudták, hogy börtönből jöttem ki. [...] Magos Béla se akarta, direkt mondta, hogy tartsam magam távol; és azt kívánják, hogy én a gyárat jól vezessem."397 „Ezen az alapon novemberben összehívtam a gyár dolgozóit, meghívtam a kommunistákat is. Elhatároztam, hogy rábeszéljem őket, hogy dolgozzanak. Ezen a megbeszélésen senki nem támogatott, a Széky Miklóson meg a nagypapán 393 Részlegesen megkezdték a munkát az acélgyárban. Új Úton, 1956. november 8., 1-2. P. 394 A nagyüzemi munkástanács tájékoztatóját közli: Á. VARGA - PÁSZTOR 2001, 393- 394. p. 395 Közli: Á. Varga - Pásztor 2002, 67. p. 3% Erdődi Kálmán vallomása. Rendőrségi kihallgatás, 3. p. NML XXV. 4. c) B 473/ 1957. E mondatokat persze úgy is lehet csavarni, hogy pont az ellenkezőjét jelentsék. A tanú szájából már így hangzott: „Sokan nem értették, hogy mit jelent elvileg felvenni [a munkát], és ekkor megmagyarázta, hogy be kell jönni, de dolgozni nem kell, és így fizetést is kapnak, mert lesz ok a kifizetésre, mert lényegében megjelentek a munkábajn], Munka a gyárbafn] nem is ment..." Szilágyi Pál tanú- vallomása. Salgótarján, 1957. augusztus 9., 20. p. Uo. 397 Interjúm MÁNDOKI Andorral. Budapest, 2008. június 30., 1:14-1:15. min. 97
