Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 4. A forradalom fegyveres testületei

November 1-jén délelőtt Hadady Rudolf összehívta a nemzetőröket eskütételre. „... felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy aki nem akarja letenni a esküt, az most még elmehet. Az új iroda tanácstermében sorakozott fel az egység, ahol megjelent a megyei kiegészítő parancsnokságról egy repülős állományjelzésű hadnagy és egy szds. Ez a százados olvasta fel az eskü szövegét, és Hadady tartotta a nemzetiszínű zászlót. [...] Meg kellett esküdni a haza védelmére és a megszálló csapatok elleni harcra úgy, hogy az utolsó csepp vérünkig harcolni fogunk. Aki az esküt megszegi, az valamilyen paragrafus értelmében, amit a nemzeti bizottság hozott, hogy azt a hadbíróság fogja elítélni."265 A tizenkilenc esztendős Bencsik Zoltán266 tehát maradt és letette az esküt a többiekkel - valószínűleg nagyobb lelkesedéssel, mint ahogy azt kihallgatásán elbeszélte. Az akkor tizennyolc éves Ponyi Gyula visszaemlékezve azt emelte ki az eskü szövegéből, hogy a „nép akaratának" megfelelően kell szolgálni a hazát.267 November elején Nógrád katonailag is a forradalom oldalán van. A katonaság és a rendőrség együttműködik az újonnan alakuló forradalmi nemzetőrségekkel, és elismeri a megyei nemzeti bizottság legitim kormányzatát. A képviselőik jelenlétében elhangzó, hozzávetőlegesen idézett esküszöveg egyetlen kijelentést tartalmaz: a megszállók elleni harc kötelezettségét. Ez a forradalmi követelések közül a szovjet csapatok teljes kivonásáról, Magyarország függetlenségéről szóló pontot idézi. Azt a pontot, mely már a párthatalomban gondolkodók ingerküszöbe fölött állt. Ez a program nem tett lehetővé kompromisszumos megoldást. Ez a program - ha közvetve is - magában foglalta a többpártrendszer, a teljes demokratikus fordulat követelését. November 1-jén nagyon optimisták lehettek, akik ezt az esküt letették! A forradalom győzelmébe vetett hitüket táplálhatta, hogy aznap Rétságról honvéd páncélos egység érkezett, kik az építőipari vállalat nemzetőrségének felfegyverzésében segédkeztek húsz géppisztollyal.268 Ugyanezen a napon érkezik Salgótarjánba Árvái Mihály alez265 Bencsik Zoltán kihallgatása, 1957. augusztus 23. NML XXV. 4. c) B 700/1957., V- dosszié, 284. p.

266 Á. Varga 1996,45. p.

267 Interjúm Ponyi Gyulával. Budapest, 2012. július 12., 2:55. min.

268 Á. Varga 1996, 25. p. A megye legnagyobb helyőrsége a harckocsikkal felszerelt rétsági iskolaezred volt. Október 26-tól „az ezred döntő többsége érzelmileg már a forradalom oldalán áll", majd fokozatosan a vezetés is azonosult a forradalommal, s így meghatározó módon vettek részt a járási nemzeti tanács létrehozásában, Mindszenty „kiszabadításában" és a megye nemzetőrségeinek felfegyverzésében. November 4-én pedig a szovjet csapatokkal való megütközésre készült a rétsági páncélos ezred. A szovjet túlerő felismerésének köszönhetően a páncélosösszecsapás végül elmaradt. TYEKVICSKA 2006,112-156. p.

68