Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
redes is a Honvédelmi Minisztérium kinevezésével, hogy átvegye a katonai ügyek irányítását.269 November legelső napjaiban a nemzetőrségnek nem volt különleges tevékenysége. A Hárs-őrséggel megosztva teljesített őrszolgálatot a gyár területén és a kolónián, illetve közvetlen környezetében - a Vízválasztótól a sorompóig. Kukéi Ferenc és Czigler Gyula például a telefonközpontnál tartottak őrséget.270 A megalakulástól a november 4-ig terjedő időszakban a nemzetőrség nem vette igénybe az acélárugyár gépkocsiállományát, tagjai sem rendelkeztek saját személyautóval.271 Kukéi Ferenc „fegyvermester" javítgatta Bihon Győző rozsdás pisztolyát,272 Fancsik György tanítgatta az ifjú nemzetőröket a fegyverek kezelésére, és ő vezette a lövészetet a „Zója ligetben".273 Sokan úgy gondolták, elérkezett a várva várt szabadság. Az acélgyári vezetésnek azonban nem lehettek sokáig illúziói. „Mi tudtuk, hogy itt nem lesz orosz kivonulás - mesélte az egykori munkástanácstag, Széky Miklós. - Mert a záhonyi állomásról mi mindig kaptuk az infót. Jött az infó, hogy ennyi és ennyi orosz tank lépte át a határt, és jön Magyar- országra. Ugye, itt még diadal-izé volt, hogy kivonulnak az oroszok. Akkor mi tudtuk, hogy erről szó sincs. Várható volt az orosz agresszió. Győző kapta - ugye, ő volt a titkára Mándoki Bandinak -, Győző274 kapta az információkat Záhonyból. Nekünk akkor sok Szovjetunióból érkező acélimportunk volt. S az Záhonyon keresztül jött mindig. A gyár közvetlen kapcsolatot tartott a záhonyi állomással."275 269 Árváit Király Béla, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke küldte Salgótarjánba. TYEKVICSKA 2006,164. p. Érdemes lenne kinevezésének hátterét megvizsgálni. Későbbi szereplése úgy mutatja, inkább hajlott a restauráció támogatására, mint a forradalom védelmére. 270 Kukéi Ferenc vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 19. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 271 Kimutatás az október-decemberi menetlevelek alapján. Uo., a tárgyalási jegyzőkönyv csatolmányai. 272 Bihon Győző vallomása. Uo. V-dosszié, 207. p. A huszonhat éves Bihon Győzőt Mándoki Andor igazgatói titkárává nevezték ki 1956. október végén. 273 Bencsik Zoltán vallomása. Kihallgatási jegyzőkönyv, Salgótarján, 1957. augusztus 23., 3. p. Uo. V-dosszié, 280. p. 274 Bihon Győző „csodálatos, jó atléta" volt. Interjúm JUHÁSZ Attilával. Salgótarján, 2007. július 10., 19. min. 275 Interjúm SzÉKY Miklóssal és feleségével. Salgótarján, 2008. július 3., 8-10. min. A MÁV dolgozói nemcsak az acélgyáriakat, hanem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkástanácsot is tájékoztatták a szovjet csapatmozgásokról. A közszolgálati médiumok megbízhatatlansága miatt nagy szerepet kaptak az informális csatornák a forradalmi szervek tájékoztatásában. Ld. HORVÁTH 2003,133. p. 69
