Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
ezek követelték a nemzetőrség parancsnokainak a leváltását.262 Miután ilyesmiről nem tudtunk, átmentünk a megyei rendőrkapitányságra Szabó őrnagy szobájába, itt tartózkodott Szabó alezredes, valamint Hargitay és Hadady az acélgyártól, Kormos százados a kiegészítőtől és még egy százados. Ott előttünk tárgyaltak, és arról volt szó, hogy a megyei nemzeti bizottsággal történt megállapodás alapján egy fegyveres csoportot akar létrehozni, amelyhez az embereket Hargitay adja az acélgyártól, a fegyvert pedig a rendőrség. A parancsnoka egy rendőr- vagy katonatiszt lesz, elhelyezésük pedig vagy a rendőrség, vagy a kiegészítő. Hargitay ekkor azt mondotta, hogy nem kell más parancsnok, itt van Hadady, aki tüzér hadnagy volt, majd ő lesz a parancsnok [...] Más üzemtől nem voltak a városi rendőrkapitányságnál a nemzetőrséggel kapcsolatosan civil egyének, csak én az acélgyártól."263 A nemzetőrség tehát városi-megyei szervezés nyomán született meg, majdnem teljesen függetlenül a gyártól és a gyárőrségtől. Ha hivatalosan nem is létezett, a benne részt vevő személyek biztosítottak kapcsolatot a két acélgyári fegyveres szervezet között. Ebben leginkább a társaságibb beállítottságú Hargitay járhatott az élen. Az, hogy politikai céllal megyei (a gyakorlatban városi) szintű fegyveres nemzetőrség szerveződött, nem jelent „antidemokratikus" beállítottságot, legfeljebb a kommunista vallomástevők nézőpontjából. A hasonló szinten szervezett karhatalommal szemben csak így lehetett biztosítani a forradalom vívmányait. A forradalom új lapja, a Nógrád Népe november 2-ai száma közölte, hogy október 31-én országos szintű Forradalmi Karhatalmi Bizottság alakult, mely létrehozta a rendőrség és a honvédség mellett a nemzetőrök fegyveres testületét, kik „az 1848-as dicső forradalom és szabadságharc hős nemzetőrségének utódai".264 A nemzetőrség politikai szándékaira a korabeli írásokból nem, csak tevékenységéből derülhet fény. Ezért fordítsuk most figyelmünket e második fegyveres testületre, hiszen az előbbi a gyár rendészetének keretei közt, úgy tűnik, valóban csak az üzem vagyon- és közbiztonsági védelmét látta el. 262 Godó megemlíti ugyanitt, hogy erről a küldöttségről Magos, mikor rákérdezett, nem tudott semmit. Kérdés, hogy mely vezetőket akarták leváltani, kik voltak egyáltalán a küldöttség tagjai. Magos azt ígérte, hogy másnap, tehát november 3- án kivizsgálják az ügyet, erről azonban mi sem tudunk meg többet. 263 Godó Tibor vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 11., 12. és 14. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 264 Király Béla vezérőrnagy: Forradalmi Karhatalmi Bizottság alakult. Nógrád Népe, 1956. november 2., 2. p. 67
