Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
kába beleszólni. Nem is tájékoztattak minket. Azt mondták, vegyem tudomásul, tőlem nem várnak semmilyen politikai állásfoglalást. Az én feladatom az, hogy a gyárat vezessem. És ezt betartották, nekem soha politikai problémám nem volt."206 A személycserék mellett a személyzeti iratállomány, azaz a káderlapok elégetését is meg kell említeni. Erre október 30-án, a munkástanács második ülése után kerül sor. Egyrészt motiválhatta ebben a döntéshozókat a nyugalom fenntartása, hiszen így nem derülhetett ki, hogy ki kiről jelentett, milyen személyes információkat gyűjtöttek a dolgozókról, „nehogy abból dühkitörések származzanak". Az apologetikus írások e szempontot emlegetik.207 Másrészt a gyűlölt diktatúra mindenkit ellenőrző, szemmel tartó dokumentumait pusztították el a gyár Martin-kemencéiben. Megtehették volna, hogy megnyitva az iratokat, felhasználják azokat saját céljaikra, hogy azok alapján kezdjék meg a politikai tisztogatást a gyárban. Mégsem tették. Bár még homály fedte, milyen is lesz az új politikai berendezkedés a forradalom után, a diktatúra régi eszközeiből nem kértek a forradalmárok. Jobb nem háborgatni a múltat. Csak váljon végre valóban múlttá!208 Szimbolikus tett ez, mint az is, amikor Berczely József, az acélöntöde munkástanácsi küldötte a pártsajtó felvásárlására és eltüzelésére buzdította a dolgozókat 209 A nagyüzemi munkástanács hosszú távon gondolkodott. A forradalom eredményeit be akarta biztosítani. Hogy mindig megfelelően legyen informálva és szükség esetén megfelelő befolyása lehessen a városi hatalmi szervekre, összekötőt nevezett ki a repülőműszaki tiszti iskolát végzett Godó Tibor személyében, hogy tartsa a kapcsolatot a városi rendőrséggel és a katonasággal.210 211 E feladatra azért volt alkalmas, mert a városi nemzetőrség szervezésével is megbízták október 29-én.2n A munkástanács tehát arra törekszik, hogy pontos rálátása legyen a város biztonsági ügyeire. 206 Interjúm MÁNDOKI Andorral. Budapest, 2008. június 30., 1:28. min. 207 Dr. Magos Béla feljegyzése, 2. p. 208 Széky Miklós elevenen emlékszik: „... mikor megalakult a munkástanács, a személyzeti osztály iratait előszedték. [...] akinek kellett, odaadták. Nekem is felkínálták, akkor ott a kezembe nyomták, hogy nézzem meg. Nem néztem meg. Isten ments, hogy még azt olvassam, akit legjobb barátomnak tartok, netántán az miket firkált rólam! Érdekes, hogy volt egy-két ember, aki megnézte. Úgyhogy visszarakták az egészet. Meg is maradt talán." Interjúm SZÉKY Miklóssal. Salgótarján, 2008. július 3., 14-16. min. Az iratok nem maradtak meg, a másnapi ülés után elégették azokat. 209 Tette ezt valószínűleg már november 4. után, amikor „nem egy alkalommal hangoztatta, hogy nem ismeri el a Kádár-kormányt". Acélöntödei jelentés, 1957. október 1., 4. p. NML XXXV. 61. r) 114. 210 Dr. Magos Béla feljegyzése, 2. p. 211 Á. Varga 1996, 50. p. 55
