Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.

A munkástanács kapcsolatai azonban nem csak a fegyveres testületek irányában alakultak. Megalakulásának másnapján, tehát október 30-án, kedden hozták létre a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottságot, mely végre betölt- hette azt a hatalmi űrt, amit a kommunisták ideiglenes forradalmi nemzeti tanácsa hagyott maga után Hajdú József október 29-ei szökésével.212 E hatvantagú megyei (már valóban) forradalmi szervben két acélgyári dolgozó kapott helyet: Esztergomi Antal és a már említett Godó Tibor. Godó minden bizonnyal Szabó István rendőr őrnagy, a megyei rendőrség megbízott vezetője mellett tevékenykedett, aki a régi megyetanácsi vb-től megörökölt karhatalmi bizottságnak lett tagja, talán vezetője. E testület feladata volt koordinálni a forradalmi fegyveres alakulatok tevékenységét. Esztergomi Antalt pedig a salgótarjáni iparmedence gyárainak és üzemeinek felügyeletével bízza meg a nemzeti tanács. Hogy e feladatra acélgyári volta miatt tartották- e alkalmasnak, vagy azért, mert előzőleg a városi tanács vb tervosztályának vezetője is volt, ma már nem tudjuk megmondani.

Október 31-én, szerdán, amikor kezd körvonalazódni az új, forradalmi intézményrendszer, az acélgyár munkástanácsa kiáltványban adja hírül a forradalom győzelmét: „Hosszú évszázadok után ismét szabad a magyar! [...] Őrködjetek afelett, hogy nemzeti egységünket [...] a nemzetközi kommunizmus és a hazaárulás szelleme többé meg ne bonthassa! Ez azonban nem jelenti azt, hogy sérelem érhetné azokat a tisztes magyarokat, akik nemzetünk és magyar testvéreink érdekében tagjai voltak a kommunista pártnak! [...] A bosszúállás szelleme nem lehet úr közöttünk! Nemzeti egységünket ne bontsa meg senki azzal, hogy egyéni sérelmeit önbíráskodással orvosolja! [...] Célunk a belső rend és biztonság további fenntartása, valamint a félelem nélküli, régen várt, új magyar élet bevezetése. Adja az Úristen, hogy győztes harcok után, a békét is megnyerve, újból virágozzék és éljen az ezer éven át oly sokat szenvedett drága magyar nemzet! A szabad [rádiójadók felhívásáig a munkát nem vesszük fel!"213

E) ÖSSZEGZÉS A MUNKÁSTANÁCSI GONDOLATRÓL

„A proletariátus, a mai társadalom legalsóbb rétege, nem emelkedhet fel, nem egyenesedhet ki anélkül, hogy levegőbe ne röpítse a hivatalos társadalmat alkotó rétegek fölötte emelkedő egész felépítményét" - állítja a Kommunista Kiáltvány. Elképzelhető, hogy 1956 forradalma csupán a félresiklott munkásmozgalom helyes vágányra terelése volna? A kommunizmus felé vezető út folytatása? Az eredeti marxi-lenini eszmék újjászületése? Amíg csak az előzményeket néztük, úgy tűnt, hogy 1956-ban a munkástanácsok a

212 Á. Varga 1996,19., 22. p.

213 NML XXV. 4. c) B 700/1957. Közli: Á. VARGA - PÁSZTOR 2001,160-161. p.

56