Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.

1956 nyarán a SZOT a jugoszláv típusú munkástanácsok működését és azok magyarországi meghonosításának lehetőségeit tanulmányozta.171 A munkásönkormányzat kérdése a lengyelországi mozgalomban is komoly szerepet kapott.172 Nem csoda, hogy e kérdés 1956. október 23-a előtt is felmerült, sőt komoly vitákat hozott. Sose feledjük, hogy az egész marxi elmélet a munkásság - mint homogén osztály - önigazgatásának kiépítésére, majd hatalomátvételére épült. A dogmatikusok a kérdést így tették föl: Elérkezett-e az idő a munkásság önszerveződésére? Ezt a gondolatot 1953 tavaszán fedezik fel újra, 1956-ban pedig, az SZKP XX. kongresszusán újra közzéteszik.

„... a kongresszuson tárgyalt kérdések megnövelték önbizalmunkat és szilárdítják a szocializmus győzelmébe vetett hitünket" - írta Vágvölgyi Tivadar a Tarjám Acél 1956. április 21-ei számában. Szintén e számban Mulyad Mihály, a GSZ „C" üzemének oktatási felelőse pedig a következőket írta: „Pártunk [...] harcot indított azért, hogy mindenütt, az alapszervezeti vezetőségektől kezdve a Központi Vezetőségig érvényre jusson a kollektív vezetés. A párt összes szerveit választani kell, és ezek kötelesek beszámolni a párttagság előtt [...] végzett munkájukról..." Képviselet és felelősség. A de- mokratikusság alapvető biztosítékait még az egypártrendszer keretein belül képzelte el a cikkíró.

Akárhogy is viszonyultak egyéb politikai kérdésekhez, az acélgyári munkásság is jól ismerte a demokratikusság feltételeit. Tudták, mint jelent a munkás-önigazgatás. Emlékezzünk: 1919-ben már alakítottak munkástanácsot az acélgyár dolgozói! Lehet, hogy 1956-ban sokan csak az idősebbek emlékeiből vagy az elméleti vitákon, cikkezéseken keresztül alkothattak képet a munkás-önigazgatásról, abban azonban biztosak voltak, hogy a fennálló rendszernek nincs sok köze hozzá. Nagy érdeklődésre tartott ezért számot például Köböl Józsefnek, az MDP KV osztályvezetőjének látogatása az acélgyárban. Elsősorban a második ötéves tervről beszélt, de kitért az előző évek túlzott iparosítására és a demokratikusság hiányára is. Előadását követően a hozzászólók a praktikus kérdésekbe (lakásgondok, üzemi fejlesztések) elméleti kritikájukat is beleszőtték.173 Ennél több azonban nem történt 1956 októberéig.

Ekkor azonban (október 22-én) a Vegyipari Minisztérium Kollégiuma már nyíltan síkraszáll a munkás-önigazgatás mellett, az előző napon a Szabad Nép viszont a munkástanácsok közeli létrehozását ellenző cikket közöl. Az október 26-ai hivatalos lapok közük a SZOT kibontakozási programját,

171 SZAKOLCZAI 2001, 20-21. p.

172 Hegedűs B. 1996,69-72. p.

173 Őszinte beszélgetés Köböl József elvtárssal, a KV tagjával a II. ötéves tervről. Tarjám Acél, 1956. június 2., 2. p.

47