Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
mely többek között a munkásokat munkástanácsok alakítására szólította fel. A Katonai Bizottság is folyton a munkásságra hivatkozik, azt „állították, hogy a munkásosztály továbbra is a pártot támogatja".174 A tarjániak a tüntetés napján pedig már a megyei lapból, a Szabad Nógrádból is értesülhetnek arról, hogy az MDP helyesli a munkástanácsok megalakulását.175 A munkástanácsok létrejöttével kapcsolatban a „spontán" kifejezés tehát részben helyénvaló, amennyiben nem felsőbb utasításra hozták létre azokat, hanem a munkásközösségek belső igényéből fakadóan. Ehhez viszont hivatkozási alapot a marxi elmélet és a szocialista beszéd mellett a szakszervezet javaslata és a párt hozzájárulása adott. Ha itt állunk meg az elemzésben, úgy tűnhet, 1956 forradalmi szervei, a munkástanácsok a szocializmus „helyes" vágányra terelésén és további építésén fáradoztak. Itt ugyanis még nem látszik világosan a munkásság és a szocializmus útjának szétválása, de ha megnézzük közelebbről, mi vezette az acélgyáriakat, nyilvánvalóvá válik, hogy nem maradtak egy elavult ideológia foglyai. C) A MUNKÁSTANÁCS-VÁLASZTÁS SZELLEMI HÁTTERE A sztálinizmus, illetve a Rákosi-Gerő-klikk kritikája széles bázist adott a forradalomnak. Eddig a pontig, mondhatni, mindenki egyetértett. Igen kifejező Ponyi János megszólalása valamikor az ötvenes évek elején: „Szarok a pofátokba, itt a pártkönyvem. Nem ezért harcoltunk '19-ben!"176 Most mi is feltesszük a kérdést: miért harcoltak 1956 forradalmárai? „Amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek és minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét. A politikai hatalom, voltaképpeni értelmében, valamely osztálynak egy más osztály elnyomására szolgáló szervezett hatalma. Ha a proletariátus a burzsoázia elleni harcában szükségszerűen osztály- lyá egyesül, forradalom útján uralkodó osztállyá teszi magát, és mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor e termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentétnek, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételeit, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is" - olvassuk Marx és Engels kiáltványában.177 Ha 1956 forradalma szocialista lett volna, a munkástanácsoknak ezen írás szellemiségében kellett volna tevékenykedniük. És látnunk kell, való174 Szakolczai 2001,45-46. p. 175 Á. Varga - Pásztor 2001,36. p. 176 A bányász Ponyi János, Ponyi József anyai nagyapja 1953-ban halt meg. Beszélgetésem PONYI Józseffel. Salgótarján, 2008. január 24. Kézirat. 177 http:// www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/ 48
