Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
A sodronyjavító és szerszámműhelyben a „gyűlés megkezdésekor közvetlen Rákóczi János erős kirohanást indított Szabó József ellen. A dolgozók közbelépése akadályozta meg, nehogy tettlegességre kerüljön sor. Ilyen zavaros légkörben folyt le a tanácskozás."155 Az acélöntődében „több javaslat lett téve Lengyel Istvánra, a volt párttitkárra, Gérecz elvtársra és Erdős Istvánra. Ez a javaslat a kommunisták részéről hangzott el, természetesen ők [mármint a forradalmárok] ezt nem fogadták el. Az ellenjavaslat Berczely József, Nagy János 2, Balázs Ferenc, Czi- kora József 2 neveit tartalmazta. Nevezetteket a gyűléssel el is fogadtatták, ezek lettek a munkástanács tagjai."156 A huzalműben „előre megszervezett névsorral jött Trezsnyik a dolgozók elé, és megszervezett barátai egymás után szóltak hozzá. [...] azzal kezdték, hogy nem személyeskedünk, ugyanakkor leváltani Longauer, Bányik, Agócs, Cserzsovszki stb. elvtársakat."157 Az anyag- és áruforgalmi osztály négy képviselője közül egy biztosan kommunista, „jó elvtárs" volt, kit „az osztály dolgozói, ill. kommunistái akarták, hogy mint munkástanácstag szerepeljen, ki bizalmasan a munkástanács-gyűléseken hallottakat egyes párttagoknak meg tudja mondani".158 Ha nagyon szigorúan vesszük, az üzemek többségében igencsak informális keretek közt megtartott esemény nemigen felelhetett meg a demokratikus választások követelményeinek. Se kényszermentesség, se titkosság, se kampánycsend. Javaslom viszont, hogy az idézett, 1957 októberében lejegyzett, párttitkárok tollából származó emlékezésekből vegyük el a sértettség adta felhangokat! Talán reálisnak mondható, ha úgy fogalmazunk, hogy október 29-én az acélgyár üzemeiben a forradalmi erők - nagy támogatottság mellett - átvették a kezdeményezést, és olyan forradalmi hatalmi szerveket hívtak életre, melyekben - bár kommunisták is belekerültek - a forradalmi elképzelések kaptak képviseletet. Lehet, hogy leszólták a kommunistákat, de valószínűbb, hogy a Rákosi- rendszer hívei - félve a tömegektől - maguk elhalkultak. E nap hajnalán, 4 órakor ugyanis az ÁVH megyei tisztjei Rácz Károly őrnagy vezetésével, és Hajdú József MDP megyei első titkár elmenekültek Besztercebányára.159 Erről hamar tudomást szerezhettek az emberek. 155 Jelentés a sodronyjavító és szerszámműhelyből, 1957. október 9., 1. p. Uo. 127. p. 156 jelentés az acélöntődéből, 1957. október 1. Uo. 157 Kovács József 10, alapszervi párttitkár: Ellenforradalmi tevékenység üzemünkben, a Huzalmű Vashuzalnál. 1957. október 10. Uo. 158 Az 1956. október 23-át követő időszak az anyag és áruforgalmi osztályon, 1957. október 2. Uo. 120. p. 159 Ld. Á. Varga 1996,19. p. 43
