Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban
Hallgatták a Kossuth rádiót, másnap pedig a gyárban megbeszélték a hallottakat. Olvasták a lapokat is, már ami volt, és érdeklődéssel figyelték a vidéki vagy fővárosi útjukról hazatérők beszámolóit. A vasutasok révén még röpcédulák is érkeztek Pestről.73 Mégsem kezdenek szervezkedni Salgótarjánban, nem mutatható ki semmilyen mozgolódás az acélgyárban sem.74 Ha valóban olyan volt a hangulat a gyárban, amilyennek a Tarjám Acél cikkeiből megismerhettük, miért csak október 27-én, a forradalom ötödik napján mozdul meg az acélgyári munkásság és Salgótarján népe? Az ország nagy részén ekkorra kibontakozott a forradalom. Miskolcon már október 25-én megyei szintű munkástanácsot alakítottak. A fővárosban fegyveres felkelésbe torkollanak a 23-ai tüntetések, megkezdődik a nemzet szabadságharca, de nem csak Pesten folyik a magyar vér! Kecskeméten, Mosonmagyaróvárod, Nagykanizsán, Esztergomban és másutt gyilkos sortü- zekkel válaszol a hatalom a nép követeléseire.75 Október 27-ig Salgótarjánban látszólag béke honol. D) NÓCRÁD MEGYE ELSZIGETELTSÉGE 1956 OKTÓBERÉBEN Előző kérdésünk megválaszolásához Nógrád megye egészére kell tekintenünk. Nézzük meg, milyen erők és hogyan késleltetik a forradalom salgótarjáni kitörését! A megtorlás pereinek kihallgatási jegyzőkönyveiben gyakran visszatér az a védekezési motívum, melyben a perbefogott az elkövetett hibákat eltévelyedéssel, megtévesztettséggel, zűrzavarral, a tisztánlátás hiányával magyarázza. Természetes, hisz ezzel a megtorló hatalom logikájához alkalmazkodva igyekezett menteni magát a vádlott: inkább tartozzék a megtévesztett dolgozó kategóriájába, mint a súlyosabb megítélés alá eső tudatos ellenforradalmáréba. Az ilyen kijelentéseket tehát megfelelő kritikával kell olvasnunk. Nem lehet kétségünk afelől, hogy valamilyen - egyszerűbb vagy ösz- szetettebb kritikával megfogalmazott - véleménye mindenkinek volt a rendszerről. Akkor senki sem gondolta önmagát megtévesztettnek.76 73 Mlinarik István beszámolójából. Á. VARGA - PÁSZTOR 2001, 74. p. 74 Az ismert történésekkel némileg ellentmondásos adatokat kaptam Ampli Árpáddal készített interjúm során. Elbeszélte, hogy már 24-én kivonultak a városba, a felvonulás során kiabáltak, a gyár is leállt. Interjúm Ampli Árpáddal. Salgótarján, 2008. július 4., 54. min. Ezt azonban semmilyen más forrásból megerősíteni nem tudtam. Széky Miklós szerint: „23-án, itt még akkor Tarjánban nem volt semmi." Beszélgetésem SzÉKY Miklóséknál. Salgótarján, 2008. július 3., 3. min. 75Szakolczai 2001, 40., 44-45. p. 76 Már ami a párt ellenzékét vagy az elégedetlen tömegeket illeti. Az elvakult párthívek valóban légüres térbe, zűrzavarba, skizofrén helyzetbe kerültek, mikor az ál29
