Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban

A következőkben a tájékozódás-tájékoztatás témájának egy-két kérdését vizsgáljuk meg a salgótarjáni forradalom előtörténetében.

B) VÉLEMÉNYFORMÁLÓDÁS 2956 /ANUÁRJÁTÓL A SA/TÓ TÜKRÉBEN A szocialista beszéd39

A Tarjáni Acél című acélgyári lapban40 egy szocialista nagyüzem négyezer - többségében munkás - alkalmazott41 számára írott orgánumát ismerhetjük meg. A nagy példányszámban megjelenő újság42 eljuthatott minden dolgozóhoz, s a cikkek tanúsága szerint forgatták is a lapot.

Az erős ideológiai kontroll alatt álló újság43 retorikáját egyfajta dogmati- kusság, idealista lelkesedés, míg tartalmát sokszor a felsőfokon művelt mellébeszélés, illetve demagógia jellemzi. Az 1950-es évek tipikus nyomdaipari termékét tartjuk kezünkben. Ha mellette más forrásokat, például a nagyüzemi vagy alapszervezeti PB-gyűlések korabeli jegyzőkönyveit is olvassuk, jobban megérthetjük, hogyan terjedt a szocialista beszéd a társadalomban, hogyan került a kommunista ideológia retorikája viharos gyorsasággal monopolhelyzetbe a magyar társadalom közbeszédében. Érdemes beleolvasni pár sor erejéig.

Mint szocialista üzemi lap, természetesen kiemelten kezeli a tervteljesítés és a munkaverseny kérdését. Itt kaphat nyilvánosságot, ezáltal elismerést a sztahanovisták önfeláldozó munkája, a munkások innen értesülhetnek más gyárrészlegek, vagy akár más nagyüzemek vállalásairól, felajánlásairól. így ez az újság lett az egyik fóruma a több szinten zajló nemes versengésnek, melynek végső célja és hajtóereje a szocialista haza felépítése volt.

39 Vö. Kotkin 2003, 121-125. p. Tapasztalata szerint a munkás öntudat egyik megnyilvánulása a „bolsevik nyelven, bolsevikül" való beszéd. Mi most a szocialista beszédet nem mint identitástényezőt, hanem mint a propaganda eszközét és - terjedésével párhuzamosan - a politikai kommunikáció közegét elemezzük.

40 Tarjáni Acél. Az Acélárugyár Pártbizottságának lapja. Főszerkesztő: Fráter Lóránd. A lap fellelhető a Nógrád Megyei Levéltár gyűjteményében.

41 „Megjegyezzük, hogy dec. 8-án 4017 fő dolgozott a vállalatnál." NML XXV. 4. c) B 68/1957., Szádvári Béla anyaga.

42 „Ennek az újságnak addig Tarjáni Acél volt a neve, de az októberi események után a munkástanács Tarjáni Acélakaratra változtatta a nevét. Ez az újság kb. 2000 példányban jelent meg." Dr. Horváth Gyula vallomása, Balassagyarmat, 1957. november 20-ai kihallgatás. NML XXV. 4. c) B 374/1957., 9. p. Feltételezhetjük talán, hogy a pártbizottság lapja is volt olyan példányszámú, mint a munkástanácsé.

43 A Tarjáni Acél a megyei lap szerkesztőségéhez tartozott. Fráter Lórándot, a Tarjáni Acél szerkesztőjét például a Nógrád Népénél is alkalmazták. Ld. Miklós Dezső 1957. augusztus 1-jén tett vallomása, NML XXV. 4. c) B 374/1957., 3. p.

19