Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban

„Május 1-je tiszteletére páros versenyre hívta ki a Kovács Rezső GSZ „C" üzemi szerszámkészítő brigád a tűzhelygyári Katona Rezső szerszámlakatos brigádját. Ez a nemes vetélkedés teszi még ünnepélyesebbé mindkét brigád május 1-jei ünnepét. Az elmúlt héten kölcsönösen felkeresték egymást munkahelyükön, hogy látva egymás munkakörülményeit és haladását, még jobb eredményeket érjenek el. Ez a verseny is segíti azt a hatalmas lendületet, azt a versenyszellemet, mellyel mindkét gyárban készülnek a dolgozók a 12. szabad május 1-je, a munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére."44

Két nagyüzem szerszámkészítői mérik össze tehetségüket, teljesítőképességüket. Azonban a két brigád más feladatokat végez: „A Kovács-brigád tagjai a munkafegyelem terén jó pontot szereztek [...] a technika fejlesztése érdekében eddig elkészítettek 24 pár csavarkulcsnyírót, melynek élettartama háromszorosa az eddigieknél." Míg a másik brigád dolgozói „a technika fejlesztésével kapcsolatban beállítottak egy rostélykeret-sajtoló szerszámot, amellyel a 14 műveletet lecsökkentették kettőre". Az eltérő teljesítményeket egységesített pontokkal, illetve a forintban meghatározható bevételekkel, megtakarításokkal hasonlítják össze. A termelési mutatók ilyen egységesítése nemcsak az üzemek közti versengést könnyíti meg, de az ország dolgozóinak egyéb kommunikációját is. Ráadásul ez csak egyik megnyilvánulása annak az általános, az élet minden területére egyre inkább jellemző egységesítésnek, ami végeredményben a társadalom szinte teljes kommunikációs átjárhatóságát hozza magával. Egy nyelvet beszél a tarjám üveggyári és a pécsi kesztyűgyári dolgozó, az acélgyári munkás és a mérnök; lassan a tsz- ben dolgozó egykori kisparaszt és az újságíró is megérti egymást. A szocialista beszéd áthatja a magyar társadalmat. Monopolhelyzetbe kerülve fejti ki tudatformáló hatását.

A termelést, munkát tárgyaló cikkek mellett politikai írásokban sem szűkölködik a Tarjáni Acél. Egyszerű, közérthető nyelven számolnak be a cikkírók a nemzetközi helyzet alakulásáról. Természetesen most sem elfogulatlanul: „A szocializmust építő Lengyel Népköztársaság munkáját az elmúlt napokban egy szokatlan esemény zavarta meg. 1956. június 28-án, csütörtökön súlyos rendzavarások történtek Poznan városában. Ellenséges ügynököknek sikerült utcai zavargásokat provokálniuk, egyes középületeket megtámadtak."45

44 Ki lesz az első? Tarjáni Acél, 1956. április 21. Az egységesített tervgazdaság lehetővé tette, hogy akár más-más termékeket előállító gyárak is összemérhessék teljesítményüket. Az összehasonlítást pontok („jó pont") és megtakarított forintok alapján végezték. Ékes példája ez a szocialista uniformizálásnak. Kapitalista gazdaságban, ahol a termékek, alapanyagok ára folyamatosan változik, nincs lehetőség (de talán igény sincs) ilyen versenyre. Kapitalista körülmények között másképp valósul meg a dolgozók munkára szorítása.

45 Tiltakozunk. Tarjáni Acél, 1956. július 7., 1. p.

20