Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban

„Május 1-je tiszteletére páros versenyre hívta ki a Kovács Rezső GSZ „C" üzemi szerszámkészítő brigád a tűzhelygyári Katona Rezső szerszámlaka­tos brigádját. Ez a nemes vetélkedés teszi még ünnepélyesebbé mindkét bri­gád május 1-jei ünnepét. Az elmúlt héten kölcsönösen felkeresték egymást munkahelyükön, hogy látva egymás munkakörülményeit és haladását, még jobb eredményeket érjenek el. Ez a verseny is segíti azt a hatalmas lendüle­tet, azt a versenyszellemet, mellyel mindkét gyárban készülnek a dolgozók a 12. szabad május 1-je, a munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére."44 Két nagyüzem szerszámkészítői mérik össze tehetségüket, teljesítőképes­ségüket. Azonban a két brigád más feladatokat végez: „A Kovács-brigád tagjai a munkafegyelem terén jó pontot szereztek [...] a technika fejlesztése érdekében eddig elkészítettek 24 pár csavarkulcsnyírót, melynek élettarta­ma háromszorosa az eddigieknél." Míg a másik brigád dolgozói „a technika fejlesztésével kapcsolatban beállítottak egy rostélykeret-sajtoló szerszámot, amellyel a 14 műveletet lecsökkentették kettőre". Az eltérő teljesítményeket egységesített pontokkal, illetve a forintban meghatározható bevételekkel, megtakarításokkal hasonlítják össze. A termelési mutatók ilyen egységesíté­se nemcsak az üzemek közti versengést könnyíti meg, de az ország dolgo­zóinak egyéb kommunikációját is. Ráadásul ez csak egyik megnyilvánulása annak az általános, az élet minden területére egyre inkább jellemző egysé­gesítésnek, ami végeredményben a társadalom szinte teljes kommunikációs átjárhatóságát hozza magával. Egy nyelvet beszél a tarjám üveggyári és a pécsi kesztyűgyári dolgozó, az acélgyári munkás és a mérnök; lassan a tsz- ben dolgozó egykori kisparaszt és az újságíró is megérti egymást. A szocia­lista beszéd áthatja a magyar társadalmat. Monopolhelyzetbe kerülve fejti ki tudatformáló hatását. A termelést, munkát tárgyaló cikkek mellett politikai írásokban sem szű­kölködik a Tarjáni Acél. Egyszerű, közérthető nyelven számolnak be a cikk­írók a nemzetközi helyzet alakulásáról. Természetesen most sem elfogulat­lanul: „A szocializmust építő Lengyel Népköztársaság munkáját az elmúlt napokban egy szokatlan esemény zavarta meg. 1956. június 28-án, csütörtö­kön súlyos rendzavarások történtek Poznan városában. Ellenséges ügynö­köknek sikerült utcai zavargásokat provokálniuk, egyes középületeket meg­támadtak."45 44 Ki lesz az első? Tarjáni Acél, 1956. április 21. Az egységesített tervgazdaság lehető­vé tette, hogy akár más-más termékeket előállító gyárak is összemérhessék telje­sítményüket. Az összehasonlítást pontok („jó pont") és megtakarított forintok alapján végezték. Ékes példája ez a szocialista uniformizálásnak. Kapitalista gaz­daságban, ahol a termékek, alapanyagok ára folyamatosan változik, nincs lehető­ség (de talán igény sincs) ilyen versenyre. Kapitalista körülmények között más­képp valósul meg a dolgozók munkára szorítása. 45 Tiltakozunk. Tarjáni Acél, 1956. július 7., 1. p. 20

Next

/
Thumbnails
Contents