Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban

III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban ÉS AZ ACÉLGYÁRBAN A FORRADALOM ELŐTT ÉS ANNAK ELSŐ NAPJAIBAN „A párt irányvonalának irányt kell szerezni!" Bérezés Henrik38 A) AZ INFORMÁCIÓ A világ történéseinek megértéséhez nélkülözhetetlen az információáramlás milyenségének ismerete. Nem elegendő az ok és okozat vizsgálata, hiszen a kettő közé még szükségszerűen beékelődik egy közvetítő elem: az informá­ció. Helyzeténél fogva előnyben van az információ: válogatja, értelmezi, tor­zítja, finomítja, elhallgatja az okokat, ezáltal ő maga válik másodlagos okká, történések okozójává. Érdemes egy pár gondolat erejéig a vizsgálódás tár­gyává tenni az információt, hiszen korszakunkban - a tömegmozgalmak és az állami irányítás korszakában - egyre intenzívebb és egyre sokrétűbb az információ felhasználása. A tájékozódás és a tájékoztatás egyre céltudato­sabban alkalmazott mesterség. Az információs monopóliumot az 1950-es években a Magyar Dolgozók Pártja birtokolta. Ennek a monopóliumnak megtartása, illetve - a forrada­lom részéről - megdöntése fontos tényezője volt az 1956-os küzdelmeknek. Pesten a Rádió ostroma október 23-a éjjelén több mint pusztán szimbolikus újrajátszása a századdal azelőtti március 15-ei eseményeknek. A tömegkom­munikáció bázisát akkor a nyomda, ez időben a rádió jelenti. De még az sem minden! Elhárítás, kémkedés, besúgás, jelentés, kihallgatás, újságolva­sás, rádióhallgatás, újságszerkesztés, műsorszerkesztés, cenzúra, röplapírás, röplapmásolás kézzel, írógépen, stencilgépen, nyomdában, röpgyűlések, tá­jékoztatások, üzemi hangszórók, telefonlehallgatás, vonalmegszakítás, be­szélgetések lakásban, kocsmában, ittasan, józanul, pletykák, rémhírek, le­gendák - megannyi módszer és fórum, ahogy és ahol az információk gazdát cseréltek, terjedtek, módosultak. Kísérletképpen dolgozatom egy fejezetének szervezőmotívumává az in­formációt teszem, tudva azt, hogy akár témám egészét meg lehetne írni ebből a nézőpontból. Nem is volna haszontalan. Információs társadalmunkban so­kat tanulhatunk egy ilyen megközelítésből. Mennyire kell tájékozottnak len­ni a cselekvéshez? A politikai tudatosság és tájékozottság milyen viszony­ban áll a szubjektív-érzelmi motivációkkal? 38 Üzemi PB-ülés, 1956. június 13. NML XXXV. 37. d) 2., 99. p. 18

Next

/
Thumbnails
Contents