Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

V. Összegzés

Az acélgyárhoz kapcsolódó források, a még élő szemtanúk és résztvevők lehetőséget kínálnak további kutatások folytatására. Konkrét kérdéseket és témákat is lehet még bőven fölvetni, de új szempontok bevezetése is új eredményeket kínálhat.

Mi állt Árvái Mihály kinevezésének hátterében, amikor a HM a megyei katonai parancsnokság élére helyezte még november 4-e előtt?537 Mi történt Mrázikkal 1956 decembere után? Hogyan került Jakab Sándor az élre? Mi jellemezte a kommunisták egymáshoz való viszonyát a forradalom alatt? Hogyan alakult a szovjetek, a rákosisták, a kádáristák egymáshoz való viszonya? Létezett-e sztrájkjog az '50-es években, s jog szerint kik élhettek vele? Milyen személyes tevékenység állt az acélgyár külső kapcsolatai, például a megyei rendőrséggel, Ózddal vagy a Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal fenntartott kapcsolatok mögött?

Elmondhatjuk, szinte minden, dolgozatomban szóba hozott résztémában születhetnek újabb eredmények további vizsgálódások során. A forrásanyag engedi, hogy a kutató mélyebbre hatoljon e kérdésekben, mint azt dolgozatom tette.

Új szempont lehet a perek behatóbb vizsgálata, egy per-anatómia megrajzolása, például a vizsgálati dossziék és tárgyalási jegyzőkönyvek összehasonlításával. A vizsgálódásba be lehet vezetni a statisztikai módszert is, igaz, a koncepciózusán írt, szerkesztett dokumentumok különösen alapos forráskritikát tennének szükségessé egy számszerűsített leírás esetén.

537 Árvái eredetileg acélgyári munkás volt.

134