Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

gatósági tanács ülést tart.453 A tanácstitkárság felállításával, a „leváltott munkavállalók felmondóleveleinek, illetve áthelyezési ügyeinek" intézésével saját pozícióját kívánta megerősíteni, jobban kör bebástyázni. A vállalatnál „jelentkező volt párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok felvételének intézése", illetve a munkástanács elismertetésének, jogkörének tisztázását célzó, „a megyei munkás-paraszt tanács felé" intézett kérdések viszont érzékeltetik, hogy bizonytalanság uralkodott az ülésen.

Két napra rá, november 12-én, hétfőn, a nagyüzemi munkástanács tart ülést. Megjelenik itt Garamvölgyi Antal is, a megyei nemzeti bizottság képviseletében. Jelenléte mutatja, hogy a forradalom szervei - háttérbe szorulásukat megelőzendő - szorosabbra kezdik fűzni a kapcsolatot egymással. A megyei tanács épületéből elűzött, inkább polgári bázissal rendelkező nemzeti tanács a munkástanácsok felé fordul, bízva gyári tömegeikben és a még fennálló fegyveres testületeikben. „Én hiszem azt, hogy az acélgyári munkások azok, akikre mindig számíthatunk" - fejezte be beszédét dr. Garamvölgyi Antal,454 aki pár nappal azelőtt még a kisgazdapárt feltámasztásán munkálkodott.455 Az ülés a munkástanács tagjait megerősíti véleményükben, követeléseikben, melyeket másnap a sztrájk újbóli meghirdetése mellett hirdetnek ki. November 13-ai tájékoztatójukkal a város és a községek pozícióiba visszaszivárgó, kompromittált személyeknek üzennek hadat. A követelések radikálisak: ENSZ-megfigyelők beengedése, szovjetek azonnali kivonulása, Nagy Imre és Maiéter Pál rehabilitálása, semlegesség és függetlenség, négypárti, demokratikus választások, sztrájkjog elismerése, a szabadságharcosok fasisztaként való megbélyegzésének visszavonása, az államvédelmis- ták és minden kompromittált személy eltávolítása a hatalomból, demokratikus tanácsi választások.456 A követelések közül az utóbbi négy (az eredetiben a 9., 7., 10. és 8. pont) lehetett közvetlenül az acélgyári munkásság számára releváns, saját közvetlen környezetét érintő követelés, de a többi elfogadása sem jelentett gondot számukra.

13-án, kedden, az acélgyárban egy különösen széles körű ülésre is sor került, miután „az iparmedence munkástanácsai által választott megyei forradalmi nemzeti bizottságot Mrázik polgártárs többedmagával egy éjszaka lefegyverezte"457 Azaz a salgótarjáni iparmedence munkástanácsküldötteinek ülését az acélgyárban tartották, mert ez az üzem - még létező fegyveres testületével, egységes munkástanácsával, sokszor kinyilatkoztatott forradalmi célkitűzéseivel, társadalmi megbecsültségével - biztos hátteret nyújtott a

453 Jegyzőkönyvét közli: A. Varga - Pásztor 2001, 332-333. p.

454 Uo. 359. p.

455 Ld. a Nógrád Népe második számát: 1956. november 1., 1. p.

456 A. Varga - Pásztor 2001,393-394. p.

457 Dr. Magos Béla bevezető beszédéből. Uo. 395. p.

110