Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
A NÓGRÁDI KORTÁRSAK Asbóth János (1845-1911) A Csontváryról készült egyik legutolsó monográfia szerzője, Molnos Péter, a festő képeit elemezve több helyen is utal Asbóth János útikönyveire. „Könnyen elképzelhető, hogy Csontváry maga is olvasta Asbóth János rendkívül népszerű, Bosznia és a Hercegovina című könyvét"275 - véli. De nem Molnos Péter az első, aki az Asbóth-Csontváry párhuzamra utal. Bori Imre a festészet iránt érdeklődő Asbóth Jánosról készült tanulmányában ezt írja: „Majd közel-keleti útra indul. Modern nosztalgiák is serkentik, lényegében ugyanazok, amelyek majd Csontváry Kosztka Tivadart is Baalbek romjaihoz vezetik... Csontváry két évtizeddel későbbi útja mintegy igazolja és hitelesíti az Asbóthét: mind a ketten Kairóból kirándulva a gyönyörű naplementékkel ismerkedtek, s a Csontváry-képek oly jellegzetes színének is Asbóth találta meg a nevét, mielőtt ezt a színt a festő kikeverte volna: »gyenge rósás lehellet«."276 Kosztka Tivadarnak a személyes találkozásra is alkalma lehetett, hiszen mint arról a Losonc és Vidéke 1890. júniusi száma beszámolt, Asbóth János, a képviselőház egyik kitűnősége megvásárolta a videfalvi kastélyt és a hozzá tartozó birtokot: „Valóban csak örvendeni lehet, hogy ily kiváló egyénnel gazdagodott megyénk, különösen a mi vidékünk."277 Asbóth élete végéig itt, a Gácstól kb. 7 km-re lévő Videfalván élt. A kastélyt (ahol a 19. század közepén a Kubinyi család lakott, és emléktáblája tanúsága szerint többek között helyszíne volt a Magyar Földtani Társulat megalakulásának) még életében missziós célokra, az egyháznak ajánlotta fel. O építtette a videfalvi katolikus templomot, mely alatt található az a családi kripta, ahol feleségével együtt nyugszanak. Kosztka szempontjából sem érdektelen életrajzi adat, hogy 1887-ben Asbóthot a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjévé választották, mely funkcióját 1901-es lemondásáig töltötte be. (A pártnak 1887-ben Kosztka Tivadar is a tagja lett). Asbóth ezen idő alatt több tudományos utat tett Boszniában, Hercegovinában és Tuniszban. Utazásairól írott, máig közkedvelt 275 Molnos Péter: Csontváry. Legendák fogságában. Népszabadság Rt., 2009, például 67-68. p. 276 Bori Imre: Prózatörténeti tanulmányok. Forum Könyvkiadó - Akadémiai Kiadó, Uj- vidék-Budapest, 1993, 9-10. p. Asbóth János: „Egy új szent modor". 277 Helyi és vegyes hírek. Asbóth János. Losonc és Vidéke, 1890. június 29., 2. p. Vide- falva (Vidiná) Losonccal szomszédos, az adott időszakban önálló település. Az Asbóth család nemcsak a kastély, de a község földjeinek tulajdonosává, s ezzel együtt a falu földbirtokosává is vált. 94
