Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Gondolatok néhány Csontváry-kép apropóján
hallott először a plein air-ről, márpedig a Hollósy-kör plein air értelmezése egészen más volt, mint a Parkrészlet egyértelműen impresszionista iskolázottságra valló megoldása. Hollósyék a lokálszíneket kezdték lazítani a reflexes festéssel, a fekete árnyék helyett kék és lila reflexek jelentek meg... Ha a Parkrészlet festői szemléletét összevetjük a plein air festés korai magyar próbálkozásaival, kiviláglik, hogy nem azonos korú azokkal, jó néhány évtizeddel későbbi szakmai fogásokat, festéstechnikát tükröz..."245 A festmény a budapesti Belvedere Aukciósház által 2008. november 29- én megrendezett 22. Művészeti Aukció egyik tétele lett, amelyen azután hárommillió forintért gazdára is talált. Kikiáltási ára nulla forint volt!246 A festménnyel kapcsolatos vélemények közül végül Bellák Gábor gondolatait idézném, „Parkrészlet - Csontváry-e?" című írásából: „A most árverésre kerülő, Parkrészlet címen ismert kép egyike azoknak az úgynevezett pszeudo- Csontváry festményeknek, amelyek immár évtizedek óta képesek rabul ejteni a szakértők, kutatók és művészettörténészek egy tekintélyes csoportját. A kép »varázsa« azonban nem annyira a kép festői kvalitásaiban rejlik, hanem témájában. A feltűnően aránytalanul komponált parkban magányosan sétálgató figura olyan jelenség, mint aki a természet érthetetlen labirintusában tévelyeg. Az út végén, a patakocskán átvezető híd túloldalán azonban valami kolosszális kőtrónus várja őt, egy nem kevésbé túlméretezetten óriási fa közelében. Kétségtelenül vonzó az út-patak-híd-fa-trón elemeit valamiféle archetipikus jelentéssel felruháznunk, de azért nem szabad elfelejtenünk - festményről lévén szó -, hogy a kép jelentésbeli komplexitását, vagy inkább feltételezett komplexitását elsősorban a festői minőségek alapján kell megfogalmaznunk. A kérdés persze továbbra is az, hogy a kép kétségkívül amatőr, dilettáns formálása, színkezelése alapján a munkát egy leendő nagy művész korai, kialakulatlan stílusú művének tekintsük-e, avagy egy kedvesen naiv ábrázolásnak, netán egy egyszerűen rossz festménynek."247 Mezei Ottó gácsi látogatása alkalmával a gyógyszertár már idézett tulajdonosa többek között ezt mondta: „Ez a Kosztka azért valaki mégiscsak lehetett, mert a kastélybeliekkel is jóban volt.- Szóval megengedték neki, hogy úszni járjon a tóra. Mert oda nem akárki tehette be a lábát. Ritka, idegen fákkal és más növényekkel volt tele a park. Azt mondták rá: arborétum. És gyönyörű kőpadok voltak végig a sétányok mentén. 245 Németh Lajos: A Csontvárynak „tulajdonított" képekről (II. rész). Jelenkor, 1980. november, 1003-1013. p. 246 Csontváry nulla forintért. Népszabadság Online, 2008. november 17., http://nol . hu / kult/ csontvary_nulla_f orintert. 247 További részletek és vélemények olvashatók a http://axioart.com/index.php?op =live_item&id=429848 honlapon. 76
