Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Gondolatok néhány Csontváry-kép apropóján

- Kőpadok? - kapott szagot Mezei Ottó. - Most is ott vannak ezek?- Nem, dehogyis kérem - hangzott a válasz. - Jött az első háború, és az emberek széthordták mindent. A bútorokat a kastélyból, de még ezeket a kőpadokat is. A ritka fák nagy része meg kipusztult gondozás nélkül."248

A tóban valóban fürödtek. A parkban ritka és idegen fák sokasága élt, közöttük tekintélyes méretűek. Az értékesebb fákat cédulákkal jelölték meg. A park sétányain a munkám összeállítását segítő Ján Hikker információi szerint fapadok voltak, de az sem kizárt, hogy kőből készültek.

A parknak több olyan pontja is van, amely, ha nem is minden elemében, de nagyon hasonlít a festményen látható parkrészlethez. Hozzám legközelebb az a helyszín áll, ahol a kastélydomb alatti sétány lekanyarodik a tóhoz. Ezen a részen, a sétánnyal párhuzamosan haladt az alsó posztógyárhoz vezető, akkor vízzel telt csatorna, melynek medre ma is látható. Felette egy kőhíd ível, amely nagy bizonyossággal már Kosztka idejében is ott volt. A festmény szerinti helyen ma nincs a képnek megfelelő nagyságú fa, ám ez nem jelenti azt, hogy több mint száz évvel ezelőtt sem volt.

248 SZEMADÁM 2004, 16-19. p.

77