Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Gondolatok néhány Csontváry-kép apropóján
hattyúk is, amelyeket a család igen kedvelt, s az 1920-as évekből fennmaradt fényképek tanúsága szerint kézből etetett és itatott. Az ógácsi templom Csontváry A gácsi Forgách-kastély című festményén is megjelenik. A mű bal oldalán látható várkastély, az előtérben lévő tó és környezete, valamint a jobb oldali fás rész (ez a tóban lévő sziget részlete) valóságos, a távoli háttér azonban nem. A domb lényegesen lankásabb és nem csupasz. A templom valójában nem az ábrázolt helyen, hanem attól jobbra áll (a kép feltételezett festési helyéről bizonyosan nem látszódott). Parkrészlet, avagy a „különös hamisítvány" Mezei Ottó gácsi tanulmányában részletesen elemez egy festményt, az 1891 körül készült Parkrészletet, amely éles szakmai viták témájává vált, s ennek eredményeként „hivatalosan" a hamis Csontváry-képek közé sorolták be. A teljesség igénye nélkül néhány részlet a különböző véleményekből: Mezei Ottó: „Kosztka 1884-1891 közötti gácsi tevékenysége ad támpontot egy korai Csontváry-festmény megfejtéséhez, amelyet különben kezdő festőtől származó parkrészletnek néznénk, staffázsfigurával. A háttérből, a fák közül keskeny sétánnyal szegélyezett patak kígyózik elő, a sétányon magányos emberi alak látható. Az erdei út, a kép előterében, keskeny pallón visz át, majd jobbra fordulva lankás domb tisztásához vezet, ahol műromnak tűnő, trónusszerűen kiképzett ódon kőszék áll, s előtte a földön, odavetve, kerek koszorú. A palló közvetlen szomszédságában, a kép centrumában, öreg, repedt és korhadt törzsű lombos fa, tövében dús lombú bokorral, amely a szokásos ábrázolásokkal szemben nem hajlik a patak fölé, hanem - mintegy »fontossági szerepet« játszva - a patak és a hozzá csatlakozó sétány kontúrját arra készteti, hogy a lombozat záróvonalának engedelmeskedve merész ívben meghajoljon."244 Németh Lajos: „Mezei Ottó... propozíciója azonban, amely életrajzi és lélektani okokból próbálja hitelesként elfogadni a Parkrészlet című képet, elfogadhatatlan. Mezei a képet stíluskritikai módszerrel nem elemzi, és nem is veti össze a korai Csontváry-képek plein air megoldásával, festői problémakörével, hanem a kép vélt rejtett szimbolikáját próbálta a gácsi gyógyszerészkedésben tönkrement Kosztka etikai válaszútjaként értelmezni... Stílusjegyek alapján nem minősíthető Csontváry hiteles művének a Parkrészlet. A kép állítólag a gácsi években, valamikor 1891-1894 között készült, tehát iskola előtti munka. A kép plein air személete azonban jóval későbbi, Hermann Lipót késő impresszionista stílusának a giccs felé csúszó imitációja. Elképzelhetetlen, hogy Csontváry 1890 körül ilyen plein air stílusban vállalkozott volna egy táj megfestésére... Csontváry a müncheni Hollósy-iskolán 244 Mezei 1979,2-9. p. 75
