Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Gondolatok néhány Csontváry-kép apropóján
mű munkájában a hófajd megnevezése Lagopus Briss, a sarki hófajdé pedig Lagopus lagopus L. A Malesevics által használt név - B. lagopus L. - igen közel áll ehhez, Csontváry Héja hófajddal című képének egyik talányos kérdése pedig, hogy vajon miről mintázta a hófajdot. „Grallatores (Gázlómadarak)240 Ardeidae (Gémfélék). A. alba L. - Kócsag. Ezt legutóbb 1890 augusztusában (egy gyönyörű hímet) Láziban241 lőtték." Csontváry Gém című festménye (amelyet helyesebben Kócsagnak nevezhetnénk) a losonci Nógrádi Galéria állandó kiállításán tekinthető meg. A Teniszező társaság 1936. május 3-31. között a budapesti Frankel Szalon Lehel Ferenc által megrendezett kiállításán tizenöt, addig ismeretlen, a gácsi padlásról előkerült képet mutattak be. „Amint életrajzában megírtam, a régi Felső-Magyaror- szágról, kivált Losoncról és Gácsról, a titokzatos életű magyar festőzseninek még jó néhány képe fog felbukkanni, ... melyek részben a Szépművészeti Múzeumba, részben magánosok kezébe kerültek. Néhány pedig gazdára nem akadva, visszament Szlovenszkóba. Ezek között különösen egy kis képtől váltam meg fájdalmasan, mely teniszező társaságot ábrázolt. Milyen bizarr bájjal ugráltak piciny figurái! Remélem, sikerül még viszontlátni."242 A festmény azóta előkerült (Gulácsy Lajos hamisított szignójával),243 és nem sokkal később a Nagyházi Galériában 90 millió forintért el is kelt, de igazi érdekessége számomra nem ez. A képen látható helyszín - a hátterében látható templomot leszámítva - részleteiben szinte teljesen azonos a gácsi várkastély korabeli leírások és fényképek szerint is gyönyörű parkjával. Ha így szemléljük, a kép bal oldalán a gácsi várkastély dombja látható, jobb oldalának alsó részét pedig a park tava tölti ki. A kettő közötti sétány nyomai ma is megvannak, csakúgy, mint a háttérben húzódó dombok. Körülbelül a templom helyén áll az ógácsi templom (ez már nem a festményen ábrázolt toronnyal rendelkezik), körülötte a falu egy részletével. A teniszpályák nem itt, de a községben, a Forgách-kastélyhoz tartozó parkban terültek el. A tenisz a Forgáchok kedvelt időtöltése volt, s a képen megörökített módon gyakorolhatták, hiszen a család tagjai nagyon sok időt töltöttek a réten, illetve a tó mellett. A motívum gácsi eredetét erősítik a 240 Uo. Malesevics ezzel kapcsolatos megjegyzése: „Ezek legnagyobb részét meglőtt példányokból ismerem; főleg az 1878-1883 közti években igen gyakran és több oldalról kaptam ilyeket." 241 Losonc közelében fekvő kis település. 242 Lehel Ferenc: Csontváry újonnan fölmerült képei. Gerlóczy-NÉMETH 1984,131-135. p. 243 BELLÁK Gábor: Amire hetven éve várunk: A Teniszező társaság - Csontváry Kosztka Tivadartól. Artmagazin, 2005/5. szám, 56-57. p. 74
