Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben

ezerhatszáz puskát zsákmányoltak, valamint ezenkívül ágyúkat, töltényeket, élelmiszert és nagy mennyiségű katonai anyagot. A város elfoglalásával a magyar lakosság is fellélegzett..."187

Székely Sándornak csak két lehetősége maradt: marad, vagy megy. Az utóbbi mellett döntött, és 1919 tavaszán Kecskemétre költözött,188 ahová, mint ismeretes, magával vitte a padláson talált képek egy részét. Elhatározását könnyíthette, hogy 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot, ami néhány hétre a határokat (a demarkációs vonalat is) felszabadította. Az eseményt a Losonc és Vidéke feltételezett utolsó számának „Mindenkihez" című vezércikke így üdvözölte: „Magyarország proletársá- ga a maga kezébe vette a hatalmat... Bármi is várjon ránk, a szocializmus ügyének győznie kell."189 A köztársaság losonci végrehajtó bizottságának elnöke Szabó József, Szabó Gyula losonci festőművész édesapja volt.

Csontváry ebben az időben Budapesten tartózkodott, kritikus egészségi állapotban, anyagi források, pénz nélkül. Egy 1919-ben készített riportban olvashatjuk: „Kosztka Tivadar hatvanhat éves múlt. Eddig egyetlenegy képet sem adott el. Szerencsére nem nagyok az igényei, a háború előtt - így mesélte nekem - vett két sült krumplit, négy krajcárért vajat, öt krajcárért egy rollmopszot vagy debreceni kolbászt, hozzá egy gyönyörű almát, ha jólesett, egy teát is csinált otthon, s megvolt a vacsorája. Jelenleg ennyi sem kell, s pénzt takarít meg. »Míg kollégáim sambr szeparékban méregdrágán étkeznek! - tette hozzá Csontváry - ... Ma tisztán saját konyhámon élek, vegetáriánus konyhán...«"190

Beteg és éhezik. Végső kétségbeesésében felkereste a Képző- és Iparművész Szakszervezetek Szövetségének elnökét, Hermann Lipótot,191 aki így

187 Strucná politická história Novohradu. Národny tyzdenník, 1930. szeptember 12., 4. p. A cseh Lidové Noviny 1919. január 5-ei száma csak egy telefonjelentés alapján íródott rövidhírben tudósít a város megszállásáról azzal, hogy ott sok fegyvert foglaltak le. A szlovák Slovensky Denník három nappal később számol be róla, tételesen felsorolva a lefoglalt fegyvereket.

188 Gácsi gyógyszerészek ez után: 1930-tól 1953-ig Róth Tivadar (1899-1970), 1953- 1956 között FrantiSek Volánsky, aztán 1960-ig ismét Róth Tivadar. 1960-1975 között Jozef Werner (1915-2007), majd 2000-ig Edita Vajková, s jelenleg Ján Garaj.

189 Losonc és Vidéke, 1919. március 26. A lap megszűnését az jelzi, hogy a Losonci Újságban nem sokkal később, kissé gúnyolódó írásban arról olvashatunk, hogy a Losonc és Vidéke főszerkesztője, Halmi Leon elhagyta a várost. Tudomásom szerint szintén Magyarországra költözött.

190 Lehel 1998,168-169. p. Csontváry, a világ legnagyobb érzés-plein-airfestője (1919).

191 Hermann Lipót (1884-1972) festő, grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész. Külföldi tanulmányai és munkaviszonyai után 1910-ben hazatért, és részt vett a kecskeméti művésztelep megalapításában. Székely Sándor 1919 után ezen művésztelep ifjú alkotóinak adogatta - vászonként - a gácsi padlásról elhozott képek egy részét. Mindennapos vendége volt a budapesti Japán Kávéház művész60