Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
ötvenméteres festményeket cipeltem a Libanonon s az arábiai sivatagon keresztül, karavánokkal hónapokig küzdöttem éhséggel és szomjúsággal, amíg megszoktam a koplaló életet."161 1896 augusztusában Kosztka Tivadar gyógyszerészt gácsi községi anya- könyvvezető-helyettessé nevezték ki.162 Aláírásával a gácsi születési anyakönyvben 1897. február 17-én és március 6-án,163 a halotti anyakönyvben pedig 1897. február 22-én és március 10-én találkoztam.164 A házassági mat- rikula tanúsága szerint az anyakönyvvezető-helyettesi tisztséget 1898 tavaszán Rigó Vilmos, 1898 júliusában pedig Rhédey Ferenc segédjegyző vette át.165 Jogosan feltételezhető, hogy ezen funkció betöltése alatt Kosztka a szokásosnál gyakrabban tartózkodott Gácson, és részben vagy teljesen maga vezette a gyógyszertárat. Ebben az időszakban készült leggyakrabban publikált festménye, az Önarckép is, amely jóval később, a patika padlásáról került elő utolsó bérlője, Székely Sándor jóvoltából. A kép alapján nagy bizonyossággal lehet állítani, hogy az a gácsi gyógyszertárban készült. Az épület máig megmaradt ablakai hasonló szerkezetűek (tehát osztottak, ha nem is pontosan úgy, ahogy ez a festményen látható). Azt, hogy az ábrázolt szoba az épületegyüttes melyik részében volt, eddig nem sikerült hitelesen kinyomoznom, az viszont biztos, hogy ablakai az udvar felé néztek, és ráláttak a szemben lévő épületekre. Bár nem találtam rá hivatkozást, de valószínűnek tartom, hogy valamikor ebben az időszakban kezdte bérelni Budapesten a Fehérvári út 34-36. (ma Bartók Béla út 36-38.) szám alatt kialakított műtermét. Az életrajzi adatok alapján Kosztka Tivadar ezután Olaszországba (Rómába, Pompejibe, Nápolyba és környékére) távozott, ahol hosszú időt töltött el. Itt, vagy legalábbis az itt szerzett élmények alapján készültek el például a Festőlegény és az Ódon boltozat (1896 után) című festményei, amelyeket szintén a gyógyszertár padlásán helyezett el. 161 Lehel Ferenc: Csontváry. Szellemkép Bt., Budapest, 1998 (a továbbiakban: Lehel 1998), 169. p. Csontváry a világ legnagyobb érzés-plein-air festője (1919). Elgondolkodtató az írás bevezetője, amely a címet adó idézet eredetét magyarázza: „Ezzel az eredeti aláírással érkezett be egy kérdőív ahhoz a bizottsághoz, amely a festőművészek kataszterét készíti. A kérdőívnek azt a pontját, hogy kit tart a világ öt legjobb modern festőjének, röviden így töltötte ki Csontváry: „Minthogy én vagyok a világ legmodernebb festője, alattam sokan lehetnek." 162 Hírek és különfélék Anyakönyvvezetés. Nógrádi Lapok és Monti Híradó, 1896. augusztus 23., 3. p. 163 SaLc, Halic, Kniha narodení, I. zv. (Születési anyakönyv, 1. kötet). 164 SaLc, Halié, Kniha zomrelych, I. zv. (Halotti anyakönyv, 1. kötet). 165 Helyi és vegyes hírek. Új anyakönyvvezető-helyettesek. Losonc és Vidéke, 1898. július 10., 3. p. 52
