Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben

tanácsú város, a Losonci Takarék- és Hitelbank, Kovács Sándor (Mucsin) és Szilassy Aladár (Budapest) mellett.72 Az akkori szokásrendnek megfelelően az egyesület javára 1885. márci­us 2-án a losonci Vigadóban rendeztek táncmulatságot, melynek felülfizeté- si listáján több gácsi személy mellett ott találjuk Miessl Zsigmondot (2 fo­rinttal) és Kosztka Tivadart (1 forinttal).73 Két héttel később jelent meg Kosztka Tivadar „Mezőgazdasági viszo­nyaink s a háziipar" című írása, amelyben máig aktuális problémakört fe­szegetett. Már bevezető soraiban fájdalommal nehezményezte, hogy az or­szág általánosságban „nyers termények" előállításával foglalkozik, melynek szállítási költségeit a termelő fizeti, és az árakat nem az eladó, hanem a vevő szabja meg. Megállapítja: „Mily más a helyzete az oly államban az ősterme­lőnek, melyben az ipar fejlett." A mezőgazdasági földterületek folyamatos kiaknázására utalva jegyezte meg, hogy „a legprimitívebb gazda előtt is tisztán kell állania, hogy ha a földnek vissza nem adjuk, amit attól elvet­tünk, s erejét évről évre szipolyozzuk, az folytonosan kevesebbet és silá- nyabbul fog teremni, míg végre teljesen megtagadja a szolgálatot... a trágyá­nak megtakarításáról s annak helyes felhasználásáról a föld népe alig tud valamit, a téli víz egész kényelemmel lúgozza ki a keservesen megtakarított trágyát, s így az haszontalanná válik; sok helyen még azt is feltüzelik." A megoldás kulcsát - nem teljesen alaptalanul! - a háziipar (fonás, kötés, fafaragás) meghonosításában látta. „Ha Felső-Nógrád... a háziipart magáévá tenné, egész télen át személyenkint csak 1 forintnyi tiszta jövedelmet számít­va is, tekintélyes jövedelmet biztosítana, míg a mostani viszonyok közt a nyo­mor s pozitív erő hiánya terjed csak. A produkált iparcikkek Losoncon, mint e vidék empóriumában, a lehető kedvező piacot találnák, mely kereskedelmet legcélszerűbben közvetíthetné egy házi iparcsarnok felállítása." Mindezt az FNKE ilyen irányú lehetséges szerepvállalásával kötötte össze, amelynek az a taglétszám növelését, s ezzel együtt hasznát is biztosítaná.74 A lap 1886. március 21-ei számában egy látszólag érdektelen nyilatko­zatot találunk: „Alul is írt Homor István gácsi, Hájek Alajos losonci lakos ezennel kinyilatkoztatjuk, miszerint Czibulka Lajos ellenében Wertheimer Emanuel gácsi lakos által kifejezett sértő kifejezések visszavonása érdeké­ben kellő lépéseket eredménytelenül megtettük... Wertheimer Emanuel állí­tólagos gyárigazgató kihívó durva modorát teljes kvalifikálatlanságának 72 Helyi és vegyes hírek. Első közlemény az alakítandó „Felső-Nógrád Megyei Ma­gyar Közmívelődési Egyesület" javára érkezett pénzösszegekről. Losonc és Vidéke, 1886. február 213. p. 73 Helyi és vegyes hírek. Az alakulóban levő... Losonc és Vidéke, 1886. március 7., 3. p. 74 Kosztka Tivadar: Mezőgazdasági viszonyaink s a háziipar. Losonc és Vidéke, 1886. március 28., 1-2. p. 31

Next

/
Thumbnails
Contents