Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Bevezető
nyekkel járhat figyelmen kívül hagyásuk: „... azzal rémítik nálunk a közönséget, hogy az általános szavazati jog behozatala annyi volna hazánkban, mint az, hogy leszavaztassuk magunkat a különböző nemzetiségek által, akiknek nincs is egyéb gondjuk, mint az, hogy Magyarországot minél előbb feldarabolják. Nem tudom, hogy az illető urak, kik szeretik a rájuk hallgató közönséget efféle, nézetem szerint gyermekes dolgokkal rémítgetni, miképp képzelik maguknak azt, hogy föl fog tétetni Magyarországon azon kérdés, maradjon-e Magyarország egységes állam, vagy daraboltassék fel."9 E tekintetben említhetjük Bazovsky Lajost (1872-1958), a Gácstól alig néhány kilométerre fekvő Érújfalu szülöttét is, akinek ügyvédként, bank- igazgatóként és politikusként oroszlánrésze volt az 1919-es események nógrádi lefolyásában. Szlovák származású, Balassagyarmaton, majd Losoncon lett ügyvéd. Kiválóan elsajátította a magyar nyelvet, a legjobb szónokok között tartották számon, választási kampányok során több magyar képviselőt kísért nógrádi kőrútjaikon. Folyamatosan figyelte a helyi szlovákság sorsát, de igazából csak az után kezdett intenzíven foglalkozni ezzel, miután a magyar pártok és szervezetek nem támogatták politikai törekvéseit. Miessl Zsigmond katolikus lelkész már néhány hónappal az odaérkezé- se után bevezette a tisztán magyar nyelvű istentiszteleteket. Hamarosan be kellett azonban látnia, hogy a körülmények azért nem olyan egyszerűek.10 Kosztka Tivadar gácsi és nógrádi tevékenységének a legfőbb értéke az, hogy kimagasló műveltségével és tájékozottságával, „egyszerű patikusként" (patikár - ahogyan a gácsiak idősebbik része emlékszik rá), egyenrangú partnerként próbált beilleszkedni a nógrádi közéletbe. Voltak-e vitái és összetűzései? Voltak! Amikor azonban az adott ügy összefogást igényelt, akkor együttműködött az „ellenfeleivel". Másként fogalmazva, mindig meg tudta ítélni, hogy mit kíván a közérdek, és mit kíván a saját érdeke. Az alábbiakban Kosztka Tivadar gácsi és losonci ténykedésére összpontosítok, bemutatva a vele kapcsolatos, időrendbe állított eseményeket, amelyek között több, eddig nem publikált részlet is helyet kapott. Továbbá - néhány kevésbé ismert érdekességgel egyetemben - sorra veszem a bizonyíthatóan Gácsról, illetve Losoncról előkerült festményeket. A függelékben részletesebben olvashatnak Gácsról és Losoncról, az írásainak helyet adó nógrádi sajtóról, a kortárs személyiségekről, valamint eredetiben olvashatják a Kosztka Tivadar által írt, s a nógrádi sajtóban megjelent, illetve a vele kapcsolatba hozható írásokat. 9 Mocsáry Lajos beszéde 1847. július 1-jén, a 260. országos ülésen, a választójogi törvény- javaslat általános tárgyalásán. Képviselőházi Napló 1872-75., XI. kötet, 163-166. p. 10 Legalábbis erre utal abban az írásában, amelynek néhány részlete kötetünk Függelékében is olvasható. MIESSL Zsigmond plébános: Valami a magyarosodás érdekében. Losonc és Vidéke, 1887. február 13., 1. p. 16
