Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból
gazda előtt is tisztán kell állania, hogy ha a földnek vissza nem adjuk, amit attól elvettünk, s erejét évről évre szipolyozzuk, az folytonosan kevesebbet és silányabbul fog teremni, míg végre teljesen megtagadja a szolgálatot. Ez az állapot különösen szemlélhető Felső-Nógrádban, hol a földbirtok annyira ki van élve, hogy elegendő téli takarmányt sem nyújt, hiszen e vidék takarmányát a Losoncon aluli lapályokról kénytelen beszerezni. E vidék hegyesebb részein a juhtenyésztés van elterjedve, a föld pedig a régi rablógazdaság járma alatt nyög, mely föld igen apró részletekre van felosztva, s így sem egy, sem más szükségletet nem fedez, a jószág is rossz, mert a téli takarmányozás silány, a trágyának megtakarításáról s annak helyes felhasználásáról a föld népe alig tud valamit, a téli víz egész kényelemmel lúgozza ki a keservesen megtakarított trágyát, s így az haszontalanná válik; sok helyen még azt is feltüzelik. Hogy csak tűrhető trágyagödröket is építenének, mihez pedig kő van elég, arról még fogalma sincs e népnek. Ily körülmények között e nép számára alig marad fent más mentőeszköz, mint a háziipar meghonosítása. Hogy mily erőt szolgáltatna ez eszköz a nép kezébe, kitűnik onnan, hogy e népnek nevezetes része egész éven át tétlenül pihen, pedig keresne munkát, de nem kap, nem talál. Mily kevéssel lehetne pedig e nép szükségletét kielégíteni! Ha e vidéken tehát a háziipart a legprimitívebb alakban is meg lehetne honosítani, bizonyos fokú jólétre tehetne szert e nép. Fonás, kötés, fafaragás önként kínálkoznak foglalkozásnemekül. Ha Felső-Nógrád - melynek népessége 50 000-re tehető - a háziipart magáévá tenné, egész télen át szemé- lyenkint csak 1 forintnyi tiszta jövedelmet számítva is, tekintélyes jövedelmet biztosítana, míg a mostani viszonyok közt a nyomor s pozitív erő hiánya terjed csak. A produkált iparcikkek Losoncon, mint e vidék empóriu- mában a lehető kedvező piacot találnák, mely kereskedelmet legcélszerűbben közvetíthetné egy házi iparcsarnok felállítása. Ez kifizetné magát a városra nézve is, mely ezen iparcsarnokból tekintélyes jövedelmet biztosíthatna magának. Gyönyörű tér kínálkozik e tekintetben az alakulóban levő Felső-Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület részére. Ha ez irányban is kiterjeszti működését, a Felvidék sokkal nagyobb tűzzel lép tagjai közé; mert közvetlenül érzi a hasznot. A mostani helyzetben azonban e nép egykedvű, s ahelyett, hogy teljes bizalommal csatlakoznék a nagy nemzeti munka elősegítéséhez, téves hit kél fel kebelében iránta. Meg kell tehát ismertetni e népet ez egyesület áldásaival; különösen szép feladat vár a lelkészekre, jegyzőkre, tanulókra, kik ismerik a nép gondolkozásmódját, szokásait, erkölcseit, hajlamait; önbizalmat kell e népbe önteni, hogy ne higgye, hogy őtet nem érintheti a világ haladása. Fel kell ocsúdnia e népnek közönyösségéből. Haszonra kell fordítani eddigi csalódásait. A csalódás tűzpróbáján keresztülment 144
