Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból
székhelye rendszerint Losonc, azonban ha rendkívüli esetekben célszerűnek mutatkoznék, a rendes közgyűlés az igazgató-választmány határozata folytán Nógrád megye felső részének valamely más pontján is megtartható. A rendkívüli közgyűlések mindig az egyesület székhelyén tartatnak meg... 12. Kosztka Tivadar: Mezőgazdasági viszonyaink s a háziipar Losonc és Vidéke, 1886. március 28., 1-2. p. A művelt világnak megállapodott nézete az, hogy a csupán nyers termények produkálása rabszolgának való munka. Fájdalom, Magyarország általán véve máig is nyerstermények előállításával foglalkozik, melyeknek szállítási költségeit tulajdonképpen a termelő fizeti, s így nagy részben az árakat sem az eladó, hanem a vevőközönség szabja meg. Mily más a helyzete az oly államban az őstermelőnek, melyben az ipar fejlett! Egy pillantás a köz- gazdasági viszonyokra meggyőz bennünket arról, hogy az egyes országok közgazdasági viszonyainak fokát nem a jogászok, hanem az iparosok emelik vagy süllyesztik. Ipar nélkül egy államnak sincs igazi létjoga; mert egyedül a mezőgazdaságtól függő állam ereje az aratás eredményétől függ. Magyarországnak bár van már bizonyos fokra fejlődött ipara, mégis túlnyomólag mezőgazdasági állam, s mint ilyen, a mai kedvezőtlen gabonaárak mellett igen kellemetlen, hogy úgy mondjam, válságos helyzetbe jutott. Alig egy éve, hogy a földjövedelmi különbözet az országtól elesett, s ma ott állunk, hogy az utolsó parasztnak tisztában kell lennie azzal, hogy mily sors vár családjára s egész egzisztenciájára. Nincs senkinek sem bizalma többé, s különösen a gazdaközönségnek ahhoz, hogy a föld a mostani rendszer mellett továbbra is azt a jövedelmet hozza, mely okvetlenül szükséges létfenntartására. A gazdát egyenesen a föld kényszeríti munkára s annak ápolására, ellenkező esetben meg kell attól szöknie. Ott van például a híres Temes-vidék a bánáti búza világhírével. Hova lett a világ legjobb földje, hova lett a bánáti búzának rendíthetetlennek hitt hitele?!* * Igaz, hogy ma már a Tisza vidéki búza az első, de korántsem azért, mintha a Tisza vidékén a Bánáttal szemben emelkedett volna a mezőgazdaság, hanem mert a tiszai búza a talajviszonyoknál fogva a legsúlyosabb. - Szerk. Azt lehetett hinni, mikor a belga kormány a hatvanas évek végén Diehlt mezőgazdaságunk tanulmányozására kiküldte, s ez több helyen 10-20 méternyi mély termőréteget talált, hogy a mi országunk kiaknázhatatlan Kánaán s elpusztíthatatlan áldással teljes föld, s alig 20 éve, s a mezőgazdasági vandalizmus megmutatta, hogy a helyzet ma már tarthatatlan, sőt a legprimitívebb 143
