Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból
hoz forduljon Losoncon, vagy anélkül is, a hazafias cél előmozdítása tekintetéből bátran jöhet, mert mi mindenkit testvéri szeretettel fogadunk. Legyenek üdvözölve mindazok, kik a közmívelődés e nemes célját hozzánk fáradva előmozdítani fogják. Tárt karokkal s kiváló tisztelettel várjuk Gácson! 1885. szeptember 27. Miessl Zsigmond Kosztka Tivadar 7. Ujfalussy Sándor: Gács a közművelődésért Losonc és Vidéke, 1885. október 11., 2. p. Lélekemelő ünnepély volt az, mely e hó 3-án este Gácson, nagy részvét mellett lefolyt, s fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy tettre kész, lelkes akarat, ha nem csügged visszariasztó akadályok láttára, ha tapintatos és előrelátó, még magára hagyva is kiváló sikerrel érhet célt. A magyar nemzeti közművelődés ügye Gácson századokon át téli álomban dermedt, s íme, a lelkesültség tavaszi napjának első gyönge sugarára megmozdult, hovatovább jobban és jobban éledni kezdett, s ma már él, s gondos ápolás mellett talán élni is fog örökké. Adja Isten, hogy amint eddig háborítatlanul folyvást mély álmát aludta, úgy ezután háborítás nélkül, folyton viruló életet éljen! S kell-e mondanunk, hogy az az első napsugár, mely a nagy szunnyadót életre keltette, hogy a gácsi magyar nemzeti közművelődés ügyének első úttörője Miessl Zsigmond, a gácsi római katolikus egyház plébánosa volt, ki a gácsi iskola javára 100 forint alapítványt tett, s magára vállalta, hogy élte fogytáig 15 árva leánynak magyarrá leendő képeztetését segíti elő. Szívünkből üdvözöljük mi is az ünnep szónokával s a megjelent szépszámú közönséggel együtt azért a fáradhatatlan buzgóságért, azért a teljes odaadásért, azért az önzetlen lelkesedésért és rendkívüli tapintatért, mellyel a szent ügy szolgálatában nehéz feladatát megoldotta; szívünkből kívánjuk mi is, hogy a közjó javára erőben és buzgalomban egyre gyarapodjék! Különben mindenki vetekedett ott a főúrral szeretetben és buzgalomban, mellyel az ügy javán csüggött. A posztógyár derék igazgatója, Stricker Ede nemcsak átengedte magántermeit az ünnep színhelyéül, de szeretetre méltó családjával megfelelőleg be is rendeztette, s évenkint 100 forintot biztosított a tanítónő fizetésére. Az üdvös mozgalom megindításában s diadalra jutásában nagy része van Kosztka Tivadar gácsi gyógyszerész úrnak is, ki nem lankadó munkássággal, Miessl Zsigmond plébános úrral karöltve lelkesülten vesz részt az áldott munkában, ki szintén 100 forintot biztosított évenkint az 131
