Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból

iskolának. A dicséret semmivé válik az érdem előtt, itt a tények beszélnek. A vállvetett egyetértő működés megtermelte szép gyümölcsét. A sorsjátékhoz nyereménytárgyakkal, a büféhez hideg sültekkel és sü­teményekkel, s így természetesen az ünnep és ügy sikeréhez is számosán já­rultak, ki-ki tehetségéhez képest, s közöttük városunk polgársága is tekin­tetre méltó részvéttel. Legtöbben, különösen a két város aranyos fiatalsága, a jó ügyhöz méltó vandalizmussal igyekezett pusztítani a büfé étellel s ital­lal gazdag tárházában és a sorsjegyekben, főleg mikor potom áron angyali kacsók vesztegették, s hozzá még rózsás mosollyal s édes szempillantással is megtetézték ráadásul. Öt nagy terem állott a közönség rendelkezésére. A foyer egész virágosházzá volt átalakítva, melyből egy oldalbenyíló vezetett a rendesen ellátott ruhatárba. Ugyancsak belőle nyílt a legnagyobb terem, melynek ajtószárnyait sarkaikból kiemelték s bejáratát vörös drapériával dí­szítették. Ez volt a koncert- és táncterem, benne a fal hosszában körös-körül hosszú padsor, fekete posztóval bevonva. Balra tőle egy kisebb teremben voltak a nyereménytárgyak kiállítva, s egyúttal hűsölőül is szolgált a kihe- vült táncoló pároknak. Jobbra egymás után három terem következett. Az el­ső étkező s a dalkar koncertterme a táncmulatság alatt, a második éléstár s egyszersmind a harmadikkal együtt étkező is. Hány terem, s kilenc órakor már alig lehetett mozogni bennük! A koncertet nyolc órakor, még a közön­ség gyülekezése közben nyitotta meg a losonci dalegyesület Mérey induló­jával, melynek szabatos előadása általános tapsra ragadta a hallgatóságot. Utána Szondy János úr mondott alkalmi beszédet. Hubert „Szabadságdalá­nak" eléneklése után a nagyteremben a koncert véget ért, s Rácz Rudi talp- csiklandó zenéje hangzott fel nyomában, mely egy pillanat alatt táncoló pá­rok rajával töltötte meg a termet. Ezentúl hol a tánc járódott, hol a dalkar énekelt felváltva, így Zimay „Fájó emlékeit", Genee „Pepi táncát", Huber „Húzzad cigányát", Marschner „Ah, mért vagy olyan távol" dalát és Verdi „Ernáni bordalát", melyek azonban a figyelem szétszóródása, meg a jókedv hangos kiáradása következtében mind jobban-jobban elvesztek a zajban. Kü­lönben kijutott az ismétlésből is azért. A nyereménytárgyak kisorsolása a szü­net alatt történt meg, s azután a tánc, bár nagy időközökben, virradtig tartott. Hallomás szerint a mulatság jövedelme 284 forint, fedezi a leányiskola építé­sének költségtöbbletét, melyet vasárnap délután fognak ünnepiesen felavatni s a nyilvánosságnak átadni. Hadd virágozzék, s neveljen derék magyar szívű és ajkú anyákat a hazának! Az ünnepen és mulatságon a grófi udvart Sándor gróf, meg a kis Józsi gróf reprezentálta; azonkívül ott voltak a háziasszonyon és a három házi kisasszonyon kívül Gresits Miksáné, Klamarik Danóné Gre- sits Ilonkával, Poresné, Szommerné, Szabó Irén, Thomka Jolán stb. Ujfalussy Sándor 8. 132

Next

/
Thumbnails
Contents